Médiaműfajok és szövegek

2016. március 26. - MMI Kommunikációs gyakorlat

A tömegkommunikáció célja, hogy minél több információt minél szélesebb réteghez juttasson el. De ezt az információt egy szép és megfelelő csomagolásba kell beletenni, hogy a befogadó nyitott legyen rá, meghallja és a sajátjának érezze. Ebben vannak segítségünkre a médiaműfajok, hiszen ezek alkotják a már előbb említett csomagolást.

Médiumonként különböző típusú műfajokkal találkozhatunk, például vannak külön sajtó-, rádiós-, televíziós- és internetes műfajok is. Bejegyzésünkben külön-külön szeretnénk elemezni mindegyiket.

Kezdjük a legfrissebb és leginkább változó médiummal, az internettel. Először a legelső ami eszünkbe juthat ha magára az internetre gondolunk, hogy ott weboldalakat találunk. Ezek lehetnek magánszemélyek vagy cégek által üzemeltetett lapok, egészen változatos témákban. Előnye, hogy gyorsan, bárhonnan, bármikor hozzáférhetők és könnyű frissíteni, bővíteni a tartalmukat.

A blogok változatos formában képzelhetőek el. Természetesen írott formában, de akár videós, vagy képes megjelenésen keresztül is megvalósíthatok. Jellemzően személyesebb hangvételűek, gyakran egy-egy célcsoporthoz szólnak és egy-egy témában íródnak. Ilyenek például a most népszerű életvezetési, DIY-barkács blogok, egészség-fitnesz blogok, szépségápolási vagy szakmai tartalommal ellátott felületek. Napjainkban egyre népszerűbbek a videó blogok, vagyis a vlogok, amelyek a leginkább a Youtube-on terjednek. Már a legkisebb korosztály is figyelemmel követi ezeket a tartalmakat.

A közösségi oldalak mára a leggyakrabban látogatott oldalak. Az interakciós jelentőségét emelnénk ki, ez teszi ennyire népszerűvé. Fórumok, kommentek, csoportok és csevegő oldalak színesítik a kommunikációt. Kép, zene, videó vagy egyéb információ közzétételére van lehetőség. Mindig a legfrissebb tartalmakat közli izgalmas, kötetlen stílusban. A közösségi oldalakat szabadidő eltöltésre használják legtöbben, így a reklámok szintén helyt kapnak a felületeken, a hatékony elérés érdekében.

Az emailek esetében gyorsan, egyszerűen és olcsón közölhető információ. Mellékletbe pedig szint bármilyen fájlt csatolhat a küldő. A könnyebb érthetőség vagy közvetlenebb hangvétel kifejezésére emotikonokat szúrhatóak be a levélbe. De elterjedt az elektronikus képeslap küldés is, ahol a zene mellett kép vagy videó jelenik meg a címzettnek a levél megnyitása után.

A következő és legrégebbi médium a sajtó. Két fajta műfajról beszélhetünk, tájékoztató vagy véleményközlő (publicisztikai) műfajról.

A tájékoztató műfajcsalád része a hír, tudósítás, riport és az interjú. Jellemzője, hogy magas objektivitás jellemzi, elvárható még az aktualitás, pontosság és a hitelesség. A műfajcsalád elsődleges célja a tárgyilagos információ közlés.

A hír a tájékoztatás alapegysége. A változás, ha valami új születik vagy bővül, az számít hírnek. Alapvetően erre a hat kérdésre kell, hogy választ adjon: mi, mikor, hol, hogyan, milyen szereplőkkel és miért (történt).
A tudósítás a valóság hű lenyomata, szerkesztett, tömörített formában. Helyszínen történő élménybeszámoló, ahol a legfontosabb az esemény hangulatának érzékeltetése.
Interjú során egy szervezett megbeszélésről van szó, de a pontos definíció James Gordon szerint (1836) „Általában két ember közérdeklődésre számot tartó beszélgetésének újságírói eszközökkel történő felvétele és megjelenítése.” Ennek további két típusát különböztetjük meg: információközlő (ahol az újságíró az adott téma több érintettjét is megkérdezi) vagy portré jellegű (ami egy emberről szól, portrét rajzol az alanyról párbeszédes eszközökkel).
A riport lényege, hogy új jelenségek és összefüggéseket fed fel, illetve elhallgatott cselekedetek és következményeiket deríti ki. A riport felderít, kiderít, értékel, általánosít.

Publicisztika műfajcsalád része a glossza, kritika, vezércikk, jegyzet, tárca, karcolat, hírfej. Az olvasók minél szélesebb körének meggyőzésére hivatott közéleti töltésű írás. A publicisztikai műfajcsalád fajtáit a vélemény különbözteti meg a tájékoztató műfajoktól.

A vezércikk a címlapon található, célja a meggyőzés, kifejezi a szerző és a lap állásfoglalását.
A hírfej értelmezi a történteket, és segíti az olvasót saját véleménye kialakításában. Stílusa higgadt.
A jegyzet segíti az olvasót a saját álláspontja kialakításában. Általában egyetlen tényhez, gondolathoz kapcsolódik.
A glossza általában egy gondolathoz-indulathoz kapcsolódik, célja a leleplezés. Kis terjedelmű, ironikus, gyakran csattanóval végződő hozzászólás.
A kritika feladata tájékoztatni az olvasót a művészetek legújabb jellemzőiről, és a közönség befolyásolása. Szakszerűnek, ugyanakkor közérthetőnek kell lennie.

A televízió népszerűsége - ahogy az első szemináriumok egyikén is bebizonyosodott - egyre csökken. Ennek egyik fő oka az internet terjedése, ami szinte tökéletes helyettesítő funkciókat kínál a fogyasztók számára. A televízió által sugárzott tartalmakat két nagy csoportra oszthatjuk. Ezek a fő céljaként hírt közlő és a fő céljaként szórakoztató műsorok. Hírt közlő műsor például a híradó, az időjárás-jelentés, gyakran a politikai tartalmú talk-showk is. Szórakoztató műsornak számítanak a filmek, sorozatok, az ismeretterjesztő tartalmak és az egyéb olyan műsorok, ami új információ átadása helyett inkább a televízió nézőjének kellemes időtöltését biztosítja. Természetesen ez a határ nem minden esetben húzható meg, egyre gyakrabban jelenik meg a bulvár a híradóban, valamint elterjedtek a bulvár jellegű hírműsorok is, ilyen például a Fókusz és a Napló.

A TV-társaságok tartalma a csatorna tulajdonosa függvényében gyakran eltér. Egy csatorna lehet állami tulajdonban ( M1, Duna), vagy kereskedelmi csatorna (RTL klub, Viasat 3). Az eltérő tulajdonlásból adódó legszembeötlőbb különbség, hogy míg a kereskedelmi csatornákon nagyon gyakori a reklámszünet (akár óránként 3-4 blokk is lehet), addig az állami tulajdonban lévő csatornákon jellemzően kevés van, és többnyire azok is a kormányhoz kapcsolódnak, például társadalmi célú hirdetések. Emellett a hasonló műsorok tartalma is eltérhet, hiszen a közszolgálati csatornáknál az állami kontroll határozza meg a fő profilt, míg a jövedelmezőség és a magas nézőszám növelése a kereskedelmi csatornák fő célja.

A rádiócsatornák tartalmai között is megtalálhatóak a televízió esetében megismert hírközlő és szórakoztató célú műsorok. A legtöbb csatornán jellemzően óránként egy hírblokk kerül adásba, de a reggeli órákban ennek hossza és gyakorisága is nagyobb lehet, az ébredő lakosság tájékoztatásának érdekében. Emellett a legtöbb rádió műsortárában megtalálhatóak a többnyire reggel sugárzott beszélgetős műsorok is, melyek fő célja, a szórakoztatás mellett a arculatot adni a rádiónak. Emellett leggyakrabban megjelenő műsorfajták még a zenés magazinműsorok (akár kívánságműsor formájában is) valamint a vitaműsorok, melyek tartalma és meghívottai a televízióhoz hasonlóan szintén nagyban függenek a televízió tulajdonosának kilététől.

Láthatjuk, hogy médiumonként eltérő műfajokkal és ezen belül kommunikációs műfajokkal találkozhatunk. A megfelelő tartalomhoz illeszkedő stílus a hírközlés meghatározó része.

Gerics Dorottya, Langer Petra, Weinper Fanni

Források:

Markos-Kujbus Éva (2016): Kommunikációs gyakorlat órai jegyzet, Budapesti Corvinus Egyetem

A Tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei (2016): http://erettsegi.wikifoundry.com/page/9.+t%C3%A9tel%3A+A+t%C3%B6megkommunik%C3%A1ci%C3%B3+leggyakoribb+m%C5%B1fajai+%C3%A9s+hat%C3%A1skelt%C5%91+eszk%C3%B6zei

9 komment

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.29. 17:59:30

Igazán érdekes volt olvasni arról, hogy milyen csatornákon keresztül tájékozódhat az ember az aktuális hírekről, hiszen ez a mi életünkben is közvetlenül megfigyelhető. Megfigyeléseink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az alapján, hogy a kommunikációban mennyire aktívan vesz részt a befogadó fél, elkülöníthetünk különböző informátorokat. Tapasztalataink szerint a televíziós hírközlés a befogadó szempontjából egy passzív folyamat, a néző nem tudja befolyásolni a szolgáltató által sugárzott anyag minőségét. Tévénézéskor csupán arról dönthetünk, hogy nézzük-e az adott műsort, vagy elzárkózunk előle, tehát vagy 100% vagy 0%-ban jut el hozzánk a közvetítés tartalma - az adott információ. A két szélsőséges megoldás között nincs átmenet. Felmerül azonban a kérdés, hogy amennyiben igénybe veszzük ezt a szolgáltatást, lehetnek-e következményei, és ha igen, akkor melyek lehetnek a következményei, ha ilyen módon alárendeljük magunkat a szolgáltatóknak. Például megfigyeléseink szerint a híradókban rendszerint a negatívabb hangulatú témákra irányul a fókusz, tehát van rá esély, hogy ez hatással lehet azoknak a hangulatára, általános világnézetére, akik ezen negatív tartalmak rendszeres fogyasztói.
Ezzel szemben az internet azon felhasználók számára felettébb praktikus, akik úgymond szűrt információkat szeretnének kapni, hiszen az internetfelhasználók maguk dönthetik el, hogy milyen tartalmakra keresnek rá, ezáltal mi jut el hozzájuk. Például abban az esetben, ha valakit csak az egészségügyet érintő cikkek érdeklik, annak nem kell átrágnia magát a politikai, gazdasági és egyéb számára nem releváns információn, hanem célirányosan rá tud keresni az általa preferált tartalmakra.
A közösségi oldalak megjelenése az internetes hírközlés egy speciális formája, ahol gyakorlatilag személyreszabott tartalmak jutnak el hozzánk. Tehát a portál minden egyes felhasználója számára egyéni hírcsatornát generál az alapján, hogy az adott egyén milyen típusú tartalmakra keresett rá az elmúlt időszakban. Az oldal ezen információk alapján olyan jellegű hírdetéseket választ ki, és tár az olvasók szeme elé, mely nagy valószínűséggel érdekelni fogja a fogyasztót. Ez alapján megfigyelhető, hogy az interneten keresztül való informálódás a befogadó szempontjából aktív folyamat, hiszen az internetező saját maga befolyásolja, mely tartalmak érhetik el őt. A közösségi oldalak ebből a szempontból a két típus közötti átmenetet képviselik, hiszen jellemzően csak olyan információk jutnak el a befogadóhoz, ami feltehetőleg a felhasználó érdeklődési körébe tartozik - tehát megszűrik az információkat, viszont ezt a folyamatot nem a célszemély, hanem a közösségi portál generálja és irányítja. Előzetes kutatásaink során olvastunk egy újságíróról, aki azzal kísérletezett, hogy különböző hatások változtatásával hogyan módosul a közösségi portálok által generált tartalom. Az újságíró egy kitalált nyugdíjas nő profiljával regisztrált a Facebook nevű közösségi oldalra, és ott aktívan jelen volt. Mindenkit ismerősként igazolt vissza, aki bejelölte a felhasználói profilt, valamint előre meghatározott kvóták alapján véletlenszerűen belépett felhasználói csoportokba, és ott ismerősnek jelölt adott számú profilt - az alapján természetesen, amit felhozott számára a Facebook. Megfigyelései szerint napról napra egyre jobban specializálódott a Facebook által generált tartalom az alapján, hogy milyen típusú csoportokkal és személyekkel került érintkezésbe - a kutatás végére gyakorlatilag csak ezoterikus témával foglalkozó oldalak, programok és csoportok jelentek meg a felhasználó üzenőfalán. A kísérlet részleteit feltáró cikket az alábbi linken olvashatjátok: index.hu/tech/2015/09/10/nem_a_gyerekeket_kell_felteni_az_internettol_hanem_a_nyugdijasokat/ [Letöltve: 2016. március 29.]
Következtetésként levonható, hogy a különböző közösségi oldalak valóban alakítják az egyes felhasználók számára megjelenő információkat - gyakorlatilag a fogyasztó szerepét átvéve szűrik meg számára az információkat.

Írták: Csihar Noémi, Bojti Annaflóra, Bejczi András

Válasz erre

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.29. 18:07:52

A különböző internetes műfajok bemutatására jó példa lehet a Corvinus illetve a Corvinushoz kapcsolódó online jelenlétek, felületek vizsgálata (a teljesség igénye nélkül). Az egyetem számára célszerű a különböző internetes lehetőségek, weboldalak, közösségi média felületek, e-mail stb. nyújtotta lehetőségek kihasználása, hiszen egy sok ezer főből álló közönséget kíván megcélozni, és elérni, akik számára ráadásul a napi rutin meghatározó részévé vált az okos telefonok, tabletek és laptopok használata.
Akár végzős gimnazistaként, akár Corvinusos hallgatóként, ha hiteles választ szeretnénk kapni, egy az egyetemmel kapcsolatos kérdésünkre, azonnal felkereshetjük a Corvinus honlapját, ahol karokra és intézetekre lebontva megtalálhatjuk a számunkra érdekes híreket, szabályzatokat.
A BCE számos diákszervezete is gazdagítja az iskola online felületeinek számát. A Corvinus Hallgatói Médiaközpontnak köszönhetően az egyetem saját blogján olvashatunk köz-és diákélettel kapcsolatos híreket, programajánlókat vagy akár úti-és Erasmus célokat. A HÖK pedig a saját weboldalán lévő „HÖK válaszol” rovaton keresztül segíti az egyetemi szabályzatokban, tantervekben és a tanulmányi osztályos ügyintézésben elkeveredett hallgatókat. Néhány szervezet, köztük az MKT is, még youtube csatornával is rendelkezik ahol az aktuális programajánlataik mellett, időnként az egyetemisták számára hasznos ötleteket bemutató videókat is készítenek (pl. Hogyan ne interjúzz).
Körülbelül minden második hétköznap korán reggel már az e-mail fiókunkban találhatjuk a legfrissebb Corvinus Híreket. Az egyetem e mellett, ünnepek közeledtével rendszeresen e-mailen keresztül juttatja el jókívánságait az egyetemi polgárokhoz, így történt ez most, húsvét hétvége előtt is.
A közösségi média különböző felületei közül az egyetem legerősebben Facebookon van jelen. Itt egyrészt egyes intézetek oldalaival találkozhatunk (pl. Marketing és Média Intézet), követhetjük a könyvtár oldalát, vagy tájékozódhatunk az egyetemen zajló sporteseményekről (Corvinus Sport), ám a diákok számára itt az általuk kreált és fenntartott csoportok a leglényegesebbek. Ezek már közvetlenül a felvételi eredmények kihirdetése után nagy jelentőséggel bírtak, hiszen például az adott szak és évfolyam számára létrehozott csoportokhoz való csatlakozást követően szerezhettünk információt, és nézhettük utána először leendő szaktársainknak, valamint itt értesülhettünk az ÖCSI által szervezett első csapatépítő találkozásokról is. Az egyetemi tanulmányok megkezdésével pedig hamar felfedeztük, hogy a vizsgaidőszakok során micsoda aranybánya rejlik egy-egy tananyagokat, korábbi vizsgakérdéseket megosztó csoporthoz való belépésben. Amennyiben azonban csak könnyed szórakozásra vágyunk, felkereshetjük a Corvinus Sleeping Crew, vagy akár a Közgag oldalát. A csoportok sikerét és népszerűségét mutatják a magas tagszámok. A legnépszerűbb (nem meglepően) a BCE-GTK Vizsgaidőszaki jegyzet és bajtárstaláló, mely több mint hatezer követővel rendelkezik, de a Közgag és a Sleeping Crew is kb. háromezer rajongóval bír.
A számos említett pozitív, informáló, vagy éppen szórakoztató példa mellett (melyek támogatják az egyetem jó imázsát, megkönnyítik és gazdagítják a diákok mindennapjait), felfedezhetőek azonban szintén diákok, jelen esetben csalódott öregdiákok által létrehozott blogok, weboldalak, melyek célja az iskola lejáratása (pl. corvinull.blog.hu).
Láthatjuk tehát, hogy csak egy adott témához (amely most konkrétan az egyetemünk), egy adott kategóriában (internet) is milyen sok különböző műfaj fedezhető fel. Mindegyik műfajban való megjelenés más és más célt szolgál, s fontos, hogy megtaláljuk az üzenetünkhöz leginkább alkalmasat, hiszen csakúgy, mint a TV esetében (szenvedélyes, ármánnyal és cselszövéssel teli szappanopera), itt is kialakult már minden felhasználó fejében egy-egy, a műfajokhoz kapcsolódó előzetes elvárás, kép. Sokkal hitelesebbnek, formálisabbnak tűnik egy az egyetemi honlapon, vagy a Kommunikációs Iroda által küldött e-mailben megjelenő információ, mint egy ismeretlen által közzétett Facebook bejegyzés. Ha azonban az előző napi statisztika vizsga kérdéseire van szükségünk, lehet, hogy pont egy ilyen ismeretlen lesz a mi emberünk. A lehetőségek tehát adottak, a mi dolgunk „csak” annyi, hogy kiválasszuk a számunkra optimális megoldást.
Írta: Katsányi Lili, Kollár Zseraldina, Ostorházi Réka

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.29. 21:04:31

Ahogy azt az e heti blogbejegyzésben is olvashattuk, médiumonként különböző típusú műfajokkal találkozhatunk. Minden műfajt más és más kommunikációs stílus jellemez, melyeket konkrét példákkal tudunk a legjobban szemléltetni.
Az internet világában három megjelenő műfajt említ a bejegyzés, melyek a weboldalak, a blogok, a közösségi oldalak, és végül az e-mailek. A weboldalakra tapasztalataink alapján a személytelenség, illetve a tárgyilagosság a legjellemzőbb. Példaként a Corvinus Egyetem honlapját említenénk, mely jó mintája egy tipikus weblapnak. Jól struktúráltan, objektíven és tárgyilagosan közöl információkat, hogy a látogatónak minél könnyebb legyen eligazodnia rajta, illetve megtalálni a keresett információkat. Egy blog stílusa már egészen más, legyen az írott, vagy videóblog. Egy blogon a szerző jellemzően saját véleményét osztja meg, szubjektíven közöl információkat az érdeklődőkkel. Példának említenénk Szirmai Gergely videóblogját (Hollywood Hírügynökség), aki habár bizonyos szinten tényeket közöl filmkritikáiban, mégis ezeket személyes élményei által támasztja alá, saját gondolatait is beleépítve elemzéseibe. A közösségi oldalak egyértelműen a legkötetlenebb stílusú információközlési felületek, hiszen ezeken minden felhasználó saját gondolatait oszthatja meg a személyes ismerőseivel, akik már jól ismerik az adott személyt, így annak nem kell feszélyezve éreznie magát előttük. Ezen okoból kifolyólag a felhasználók megoszthatják legszemélyesebb érzéseiket, véleményeiket is adott témákkal kapcsolatban. Ahogy azt a bejegyzésben is említették, számtalan hirdetés is megjelenik ezeken az oldalakon, melyekre szintén a személyesebb hangvétel a jellemző. Az e-mail kommunikáció talán a legváltozatosabb stílusú az eddig említett műfajok közül, hiszen nagyban befolyásolja, hogy ki az üzenet címzettje. Egy üzenet amit például egy alkalmazott ír a főnökének minden bizonnyal hivatalos hangvételű és tárgyilagos, ezzel szemben küldhetünk baráti, humoros hangvételű üzeneteket is közeli ismerőseinknek. A hírlevelek is gyakoriak ezen a csatornán, melyek hangvétele általában inkább baráti, hiszen egy ‘Szia XY!’ megszólítással szimpatikusabbak lehetnek a címzett számára, amely növelheti a megnyitások számát.
A sajtó műfajai közé tartoznak a tájékoztató és a véleményközlő műfajok. A tájékoztató műfajcsalád része a hír, tudósítás, riport és az interjú. Ugyanarról az eseményről lehetőség nyílik mind a négy műfajban közölni információt és tényeket. Ezekre mind a TV, rádió és írott sajtó anyagaiban is találhatunk példákat. A híradás, híradó talán a legegyértleműbb, de a különböző napilapokban, például Népszabadság, Népszava is találhatunk, rövid, tömör, lényegretörő hírközléseket, melyekhez nem fűznek hozzá az újságírók semmilyen véleményt, csak a tényeket közlik. A tudósítás és a riport között néha nehéz különbséget tenni, a riportnak mindig van cselekménye, általában többen meg is szólalnak a történések kapcsán, míg a tudósítás írója csak az események szemlélője, nem vesz aktívan részt. Tehát például egy aktuális témát figyelve, amikor a budapesti repülőtérre kivonult a TEK, akkor a riporterek kivonultak és az ott lévő emberekkel beszélgettek a történésekről, hogy mennyire feszélyezi esetleg őket az eset, míg egy tudósításban a tudósító elmeséli, hogy mi történt, például, hogy a határokon mi az aktuális helyzet, de nem szólaltat meg senkit. Interjúval pedig akkor találkozhatunk a leggyakrabban, amikor egy-egy nyertes vagy vesztes vízilabda mérközés után megkérdezik a játékosok véleményét, kérdeznek, az interjú alanyok pedig válaszolnak.
Véleményközlő műfajcsalád része a glossza, kritika, vezércikk, jegyzet, tárca, karcolat, hírfej. A vezércikkel találkozhatunk például a Metropol címoldalán, például, hogy bombarobbantás történt Brüsszelben. A hírfej ehhez kapcsolódva már a belsőbb oldalokon található és a hírt röviden összefoglalja. Kritikát olvashatunk a lap vége fele, ahol mondjuk egy kiállítás legjobb, legrosszabb jellemzőit ismertetik. Jegyzettel is találkozhatunk a Metropolban, amikor is mondjuk Karafiáth Orsolya véleményt alkot egy-egy témában, úgy, hogy az az olvasót is elgondolkoztatja és saját vélemény kialakítására ösztönzi. Glosszával a Metropolban nem nagyon találkozhatunk, inkább politikai lapokban fordul elő, hogy a másik oldal tevékenységéről gúnyos hangsúllyal írnak.

Írta: Marton Franciska, Nagy Dóra, Szarvas Diána

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.29. 21:38:46

Olvasva a blogbejegyzést jó volt tapasztalni azt a tényt, hogy annak ellenére, hogy gyakorlatilag majdnem minden marketinges tantárgyunkkal érintettük már a tömegkommunikációt és a médiumokat is valamilyen formában, összeszedve a különböző műfajokat és egy helyen struktúrálva látni nagyon hasznosnak bizonyult. Be is indította az agytekervényeinket és próbáltuk összerakni a fejünkben a kirakós elemeit. A leginkább tudást megmozgató és inspiráló mondat rögtön az első kettő volt: “A tömegkommunikáció célja, hogy minél több információt minél szélesebb réteghez juttasson el. De ezt az információt egy szép és megfelelő csomagolásba kell beletenni, hogy a befogadó nyitott legyen rá, meghallja és a sajátjának érezze.” (blogbejegyzés) Mi más lenne egy jó marketinges célja, ha nem az, hogy a kiszemelt célcsoportból minél szélesebb kört tudjon elérni információ közlésével. Ezt megragadva gondolkoztunk el egy olyan példán, amelyen végig tudjuk vezetni a médiumok között illetve, egy médiumon belüli médiafajták sikeres összekapcsolódásának információátadási erejét. Az általunk jól ismert médiumok, ahogyan az előttem szólók (írók) is összegyűjtötték az internet, sajtó, televízió, a rádió és ezen médiumok különféle meghatározó műfajai. Vegyünk egy jólismert márkát, ami aktív marketingkommunikációt folytat. Legyen egy szelet csokoládé, amely energiát ad a SPORToláshoz (annak ellenére, hogy alkoholtartalmú) és környezettudatos is, melyet a zöld csomagolása mutat (a márka a későbbiekben SPSZ). Természetesen, ahogyan minden márka az SPSZ is rendelkezik saját weboldallal, ahova az aktuális promóciókat, esetleges eseményeket, termékeket és persze a márka filozófiájához hű reklámokat töltik fel. A weboldal teret ad arra, hogy összekösse és megismertesse a fogyasztóival a márka minden egyes részét. A kommunikációt a weboldalon az SPSZ egy mottóra és a mottóhoz kapcsolt személyre fűzik fel( zöld melegítő felső, sárga fejpánt, bajusz). A médiaműfajok sikeres használata az SPSZ esetében igen erős, hiszen kommunikációját minden egyes műfajban, platformon ez a két elem kíséri végig: mottó és megtestesítő személy. Nem véletlen, hogy a közösségi oldalakon megjelent hirdetések, reklámanyagok és természetesen nyereményjátékok magas fogyasztói elérést tanúsítanak. A közönséggel való interakciót a közösségi oldalak esetében nem csak a Facebookon tudták alkalmazni, de vírusmarketing videójukkal a Youtube felhasználóit is bevonták kampányukba. Egy rövid kisfilm után az SPSZ választás elé állította nézőjét, hogy befolyásolja Ő, hogyan végződik a kisfilm. Ezzel megnyerve a fogyasztók figyelmét, a videók másik médiumon is alkalmazhatóvá váltak pl TV. Harmadéves gazdasági szakon tanuló hallgatóknak már nem kérdés, hogy Magyarországon még mindig a televíziós reklámok bírnak a legnagyobb nézettséggel, eléréssel. Az itt megjelenő márkák kreatív és máshonnan már akár ismert (jelen esetben is) reklámja sokkal mélyebb hatást és megjegyzést tud generálni, mint például egy nyomtatott sajtóban olvasható marketingkommunikáció., köszönhetően az audióvizualitásnak. Ha csak egy-egy érzékszervre ható médiumon jelenik meg az információ erős jegyekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy figyelemfelkeltő legyen. Az SPSZ elemei megfelelnek ennek, hiszen az adott reklámszemély hangját és a mottót a rádióban hallva is a márkával kötik össze, így az egyértelmű asszociációt kihasználva.
Ha egyben tekintjük ezeket a megjelenéseket elmondható, hogy egymást támogatják és átvezetést hoznak létre a médiumok sikeres összekapcsolódásának érdekében. Az SPSZ tehát helyes példaként hozható fel, ha olyan márkát keresünk, ami eredményesen képviselteti magát a reklámpiacon.

Készítette: Andavölgyi Bianka, Gecsényi Viktória, Jónás Anna

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.29. 21:57:03

A bejegyzés egy kissebb, azonban szerintünk nagy jelentőséggel bíró szeletét ragadnánk meg ebben a kommentben. Méghozzá a blogok és vlogok témáját. Lényegében a mai blogok gyökerének tekinthetjük a weboldalakat, hiszen azok nem sokban különböztek a mai webes naplóktól. Persze felvetődik a kérdés, hogy blognak tekintehő-e például egy olyan weboldal, amely igazából csak egy személy által olvasott oldalak gyűjteménye, mindenesetre már ezt a megoldást is blognak tekintettéka kezdetekkor. Az első nagyobb boom a blogok számának növekedésében 1996-ban következett be, amikor is sok internetes szakember látta meg ebben az új médiumban a lehetőséget, és vágott bele saját személyes oldalának a fejlesztésébe. Ezen oldalak közönségét is a hasonló érdeklődésű emberek tettét ki, vagyis alapvetően a technológiák és az informatika iránt érdeklődők. A weblog szó egyébként először 1997-ben jelent meg, így írott formában egy weboldalon, a sima blog szó pedi két évvel később 1999-ben.

Magyaroszágon is mára már egyre nagyobb teret kapnak a különböző internetes naplók, amik a közösségi média térnyerésével egy ütemesebben nőnek. A blogok növekedését és térnyerését mutatja a Golden Blog nevű verseny is, amit a hvg.hu közreműködésével rendeztek meg először 2005-ben. A versenyen különböző témákban lehet nevezni, majd végül nyílt szavazással dőlt el a végeredmény. A verseny nagyon sikeresnek bizonyult az itthoni nagy blog boom közepette hiszen 2014-ig minden évben sikeresen megrendezték. Az, hogy ezután miért is fejeződött be érdemes lehet viszgálni, hogy esetleg köze van-e a blogolás területén esetlegesen bekövetkezett trend változásokhoz, vagy egyáltalán megfigyelhetünk-e ilyeneket.

A blogolás műfajában azonban Magyarországon is megfigyelhető egy érdekes trend, méghozzá az internetes blogok analogizálása, vagyis lényegében print változatban, könyvként való kiadása. Érdekesnek tartjuk ezt a trendet, mivel nyilvánvaló, hogy azzal, hogy ezek az internetes blogok papírra kerülnek sok alapvető funkciójuktól és tulajdonságuktól kell, hogy megváljanak. Például sokkal nehézkesebb és hosszabb folyamat egy újabb példányt megjelentetni egy blog könyvsorozatból, mint egy egyszerűen csak egy új bejegyzést írni. Emellett elveszik az azonnali interakció, véleményezés lehetősége komment formájában, valamint a linkelés eszköze is megszűnik. Így a két műfaj sajátosságainak eltéréseiből adódóan elég rizikós vállakozásnak tarjuk az internetes blogok könyvvé avanzsálását, még akkor is, hogyha ez nagy előre lépés lehet adott esetben a blog szerkesztőjének.

A másik műfaj, amiről szólnánk néhány szót, és ami szintén igen nagy jelentőséggel bír és egyre növekedő népszerűségnek örvend pedig a vlogok. Kicsit félelmetes belegondolni, hogy micsoda boomra képes az internet, hiszen a vlogok, vagyis a videó blogok szerzői egyszerű tizenévesek is lehetnek, akik ülnek otthon és egy adott tematikában okítják/szórakoztatják az arra járó érdeklődőket, azonban ezekből az arra járó nézőkből könnyen válik napi szinten akár 5 millió is igen rövid időn belül, ami azért mindenképpen azt sugallja, hogy egyre nagyobb értékkel bír ez a viszonylag fiatal műfaj.

Ezen vlogok egyik népszerű fajtája az úgynevezett divatvlogok. Egy felmérés (VOGUE,2014) arról számol be -és magyarázza ezzel a műfaj népszerűségét-, hogy például a fashion túl messzinek, elérhetetlennek tűnő luxusvilágát a vloggerek “lehozzák” a földre, beengednek a szobájukban, ahol élnek, ahol az ő ízlésük szerinti ruhákat tartják, és ahol olykor ugyanúgy vannak szanaszét dobálva a cuccok, ahogy nálunk. Másodszor, általában humorral teszik mindezt. Az a sokszor vérfagyasztó komolyság, ahogyan egy kifutón a ruhákat bemutják a modellek, a Youtube vlogokon új interpretációkat kap, amelyek milyensége az adott vlogger öniróniáján, esztétikai érzékén, humorán, gondolkodásmódján múlik. Persze ma már annyira szerte ágazó a vlogok világa, hogy jócskán el lehet bennük merülni, elemezgetni, trendeket, hatásokat vizsgálni és ok-okozati összefüggéseket levonni a jelenségből, azonban azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy fontos médiumról beszélünk, különösen, hogyha
a fiatalok elérése az esetleges célunk.

Írta: Gyémánt Szilvia, Nagy Rita, Láng Alexandra

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.29. 22:36:34

Ahogy a blogbejegyzés is írja: “A tömegkommunikáció célja, hogy minél több információt minél szélesebb réteghez juttasson el.“ Nap, mint nap találkozunk tömegkommunikációs eszközök százaival. Ha reggel bekapcsoljuk a rádiót munkába menet, ha elhaladunk egy plakát mellett, újságot olvasva, este tévét nézve, vagy az internetet böngészve hatalmas információ dömping ér minket.

A tömegkommunikáció széles eszköztárából - népszerűségének csökkenése ellenére - továbbra is meghatározó a televízió. A magyarok mai napig sok időt töltenek televízió előtt. Az NMHH Adattára szerint, a teljes népességre vonatkozó ATV összege 260 perc, ez azt jelenti, hogy egy fő átlagosan 4 óra 20 percet tölt naponta a képernyő előtt, ami az európai - 240 perces- átlag fölött van. A kereskedelmi és a közszolgálati csatornák küldetése nagyban eltérő, de mindkettő alapvető célja a tömeg elérése és tájékoztatása. Üzeneteik gyakran más más korcsoportot érnek el. A közszolgálati csatornákat gyakran az idősebb korosztály részesíti előnyben. Az eltérő finanszírozási rendszer miatt eltérő tartalmak jutnak el hozzánk. A köznépből működtetett közszolgálati csatornák az állam által felügyelt tartalmakat közlik. Ezzel ellentétben a a közszolgálati televíziók műsortára az információs műsorok mellett számos szórakoztató műsort is kínál a tévénézők számára. A kereskedelmi csatornák kedvelt marketingkommunikációs eszközök is. Számtalan brand igyekszik televíziós reklámokon át népszerűsíteni termékét.

A másik meghatározó tömegmédia az internet. Legtöbbünk ma már el sem tudná képzelni az életet internet nélkül. Itt e-mailezünk, nézünk filmeket, informálódunk, tarjuk a kapcsolatot egymással, vagy az internetes közösségi oldalakon osztjuk meg ismerőseinkkel élményeinket, életünk fontosabb eseményeit. Az internet elképzelhetetlen mennyiségű információ elérésére nyújt lehetőséget számunkra. Viszont az internet arra is lehetőséget ad - a televízióval ellentében- hogy ezeket az információkat szűrjük. Míg a televízióban a híradót nézve, a főszerkesztő által fontosnak tartott híreket hallhatjuk, addig az internet lehetővé teszi, hogy mi legyünk a “saját főszerkesztőink” és csak az általunk relevánsnak tartott híreket olvassuk el.

A közösségi oldalakon is miénk a választás. Kiválaszthatjuk saját preferenciáink szerint, hogy melyik blog bejegyzéseit, melyik Youtube csatornát, vagy éppen melyik Instagram felhasználót kövessük. Azonban a legtöbb közösségi oldal felajánlja a közvetlen “netes környezetünk“- Facebook ismerőseink, általunk követett felhasználók - által kedvelt vagy megosztott tartalmait is. Kereséseink alapján a legtöbb internetes oldal igyekszik számunkra olyan tartalmakat felkínálni, ami nagy valószínűséggel számunkra érdekes lehet. Tehát a közösségi média világában szűrhetjük, hogy milyen tartalmak érjenek el minket, de itt sem szabályozható teljes mértékben az információ.

Az internet elterjedése visszaszorította a “klasszikus tömegkommunikációs“ módszert, a nyomtatott sajtót. Napjainkban egyre kevésbé jellemző, hogy reggelente az emberek újságot vásárolnak, hogy megtudják a legfrissebb hazai és nemzetközi híreket. Az internet egyszerűbb - és környezetbarátabb - alternatívát kínál a papíralapú sajtó helyett. A legtöbb lapkiadó igyekszik alkalmazkodni a megváltozott tömegkommunikációs környezethez és nyomtatott formában is elérhető lapjaikat online felületeken is lehozni az olvasók számára. Napjainkra a legtöbb hazai lap is rendelkezik letölthető applikációval, ahol a nyomtatott verzió tartalmai mellett extra tartalmakat kínálnak fogyasztóik számára.

Készítette: Kovács Dóra, Rigó Petra, Wippelhauser Anna

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.29. 22:59:14

A blogbejegyzés kellő áttekintést adott a különböző médiaműfajokról, melyek közül mi az oknyomozó újságírást választottuk ki részletesebb elemzésre. A tényfeltáró újságírás annyiban tér el az egyszerű újságírástól, hogy a riporter olyan információknak megy utána melyeket eltitkolnak, mert jogilag vagy etikailag elítélhető eseményekre vonatkoznak. Ebből érthető, hogy a szerepe nagyon fontos, hiszen olyan információkat hoz napvilágra, melyeket nem ilyen célra szántak. Magyarországon többször felmerült az a kétség, hogy nincs is igazi oknyomozó újságírás, 2013-ban nem is osztották ki az oknyomozó újságíróknak járó Gőbölyös Soma-díjat. A műfaj itthoni hiányosságaira mutathat rá a második példánk is.
Az oknyomozó újságírásra két aktuális példát hoztunk, melyek bemutatják hogyan tanácsos és hogyan nem tanácsos ebben a műfajban tevékenykedni.

A legjobb filmért járó Oscar díjat idén a Spotlight – Egy nyomozás részletei című film kapta. A rendező Tom McCarthy egy mindenféle parasztvakítás nélküli, tisztán az oknyomozásról szóló, mégis elképesztően izgalmas filmet forgatott. A megtörtént eseményeket feldolgozó alkotás egy 2002-ben Bostonban kirobbant botrányról szól, amiben kiderült, hogy a katolikus egyház nemhogy tudott arról, hogy a papok gyerekeket molesztálnak és erőszakolnak meg, hanem aktívan részt vett az események eltussolásában évtizedeken keresztül. Az ügy felgöngyölítése után 600 cikk jelent meg a témában, a Spotlight rovat Pulitzer-díjat és több más elismerést is kapott. A cikkek hatására az USA átalakította az egyházi személyek felelősségre vonására vonatkozó jogszabályait, a római katolikus egyház pedig nagyszabású, az egész világra kiterjedő vizsgálatot indított a papság pedofil hajlamai, erőszakos tettei és molesztálási ügyei kivizsgálására.
Már maga az alapsztori is rettentően érdekes, de a Spotlight igazán nagy érdeme az, hogy egy olyan korban mutat rá az oknyomozói újságírás fontosságára, amikor a nyomtatott sajtó gyakorlatilag mindennapos küzdelmet folytat az életben maradásért, és ez a műfaj a digitalizált, azonnali hírfeldolgozásra fókuszáló média világából kihalni látszik.
Ha most szeretnék utánajárni annak, hogy hány pap található ma például Budapesten és mennyi gyermekmolesztálási ügy volt az elmúlt 5 évben, nem kellene órákat töltenem a könyvtárban, hanem online pillanatok alatt ki tudnám deríteni és írhatnék belőle egy cikket. Azonban az oknyomozó újságírás nem ezt a vonalat képviseli. Egy olyan igényes, távlatokban gondolkodó, időigényes műfaj, amivel a mai modern újságírás már nehezen egyeztethető össze. Nem arról szól, hogy Facebookról és/vagy Twitterről levadásszuk a híreket, gyorsan kitesszük valamilyen tetszetős, sokkoló vagy manipulatív címmel, csak azért, hogy minél nagyobb oldalletöltést generáljunk. Pedig nagyon fontos az a fajta munka, amit az oknyomozó újságírók végeznek, mert ez az egyetlen módja annak, hogy a nagy hatalmú intézmények egyfajta társadalmi kontroll alatt álljanak. Ez Magyarországon különösen aktuális kérdés lenne napjainkban is. A Spotlight egyértelmű állásfoglalás amellett, hogy a sajtó egyik kiemelt feladat továbbra is az, hogy elszámoltassa azokat, akik hatalmukkal visszaélnek és törvényt szegnek, legyenek bármennyire befolyásosak is.

A második példánk a botrányt kavaró corvinusos oknyomozó tanárnő esete. A 444.hu-n csütörtökön megjelent cikk címe szinte megragadja a tekintetet. “A Corvinus nem alkalmazza többet Juhász-interjút készítő TV2-s riportert” Kunfalvi Nóra leleplező interjúnak induló videójából óriási botrány kerekedett. A TV2 riportere, egyben a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének tanára mondhatni saját dugájába dőlt, amikor Juhász Pétert kérdezte a lakásáról, jövedelméről és a “kendermagtermesztésből” megmaradt pénzéről. A riporternő úgy vágta meg a felvételt, hogy a TV2-n megjelenő pár perc egyértelműen a politikus sárosságát bizonyítsa. A baj ott kezdődött, hogy Juhász ezt nem nézte tétlenül és felrakta az internetre az eredeti felvételt, ami nem a politikusról, hanem a riporterről állít ki szegénységi bizonyítványt. A Corvinus Egyetem az eset után azt nyilatkozta, hogy nem szándékozik Kunfalvi Nórát továbbra is megbízni a tárgy oktatásával. Pedig akár tankönyvi példa is lehetne arra, hogy hogyan NE csináljunk tényfeltáró újságírást.

Forrásaink:
444.hu/2016/03/24/a-corvinus-nem-alkalmazza-tobbet-juhasz-interjut-keszito-tv2-s-riportert Letöltve: 2016.03.29. 22:26
444.hu/2014/05/20/ujra-van-tenyfeltaro-ujsagiras-magyarorszagon/ Letöltve: 2016.03.29. 22:35
Írta: Nagy Zsófia, Szabó Georgina, Szaghmeiszter Fanni

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.30. 02:26:25

Az e heti téma érdekessége a különböző területek és korszakok határai feletti átívelésben rejlik, és a bejegyzésben számos fontos információt kapunk róla. A műfaj, mint arról korábban szó esett, meghatároz, megkülönböztet tartalmakat és ezáltal szolgáltatókat. Éppen ezért fontos tisztában lenni a megfelelő műfajok jellemzőivel, és még fontosabb, hogy a célközönségünk fejében is hasonló kép éljen róluk, hiszen alapvetően ez segít jobban eljutni hozzájuk.
Mi elsősorban az internetes műfajokra szeretnénk reflektálni a hozzászólásunkban, hiszen a legtöbb szempontból ezek dominanciája felé halad a tartalomszolgáltatás. Ezen műfajok egyszerre fontosak az üzleti és a magánszférában, hiszen rengeteg vállalkozás építi népszerű blogokra a reklámtevékenységét, és egyre nagyobb csoportok szerveződnek például a videoblogok, avagy vlogok köré.
Ahogy azt a bejegyzésben olvashattuk, már egyre fiatalabb korban kezdődik a blogok, bár esetükben inkább a vlogok követése. A különböző műfajok állandó sajátosságai átívelnek a műfajokon. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a a blogok felfedezését szinte épp ugyanaz jellemzi, mint a televízióét, ugyanazok a következmények. Eleinte alacsony ismertség, nehezebb elfogadás, nehezebb hozzáférés, majd a népszerűség növekedésével egyre több szolgáltató, nehezen ellenőrzött tartalom. Visszatérve a bekezdés első mondatához, a megélhetéssel kapcsolatos téves elképzelések kialakulása itt is tetten érhető. A műfaj népszerűségének emelkedésével egyre többen próbálkoznak meg egzisztenciát építeni rá, hiszen a vállalati reklámgépezetnek köszönhetően néhány embernek sikerült.
Ha csak a magyar, filmeket elemző videobloggereket vesszük alapul, a legtöbb ember a két jól ismert névnél nem tudna többet mondani, de biztos benne, hogy bőséggel akad rajtuk kívül is. Ebben az esetben kerül előtérbe a műfajt használó, közvetítő szerepe. Alapvetően itt is megfigyelhető a filmekhez hasonlóan a szereplők fontossága. Míg definíció szerint a műfajtól önmagában várhatunk valamit, addig a gyakorlatban egy sima film és egy elismert szereplőgárdával rendelkező filmtől, még ha ugyanaz is a műfaj, szinte teljesen mást várunk. Ugyanez igaz a fentebb említett vlogokra.
A weboldalak tökéletes példaként szolgálnak a műfajok keveredésére, hiszen míg a bejegyzésben a weboldalra is műfajként hivatkoznak, addig ez tekinthető inkább egy festői palettának, amelyen a különböző weboldaltípusok szerepelnek, mint műfajok.
A weblapok esetében is megfigyelhető, bár inkább a vállalati honlapok kapcsán a vlogok esetében említett jellemző, miszerint maga a műfaj nem határoz meg tökéletesen. Mást várunk egy Coca Cola honlaptól, mint a sarki fűszeres honlapjától (ha egyáltalán rendelkezik vele), annak ellenére is, hogy a műfaj önmaga tekinthető azonosnak, mint vállalati weboldal.
Végül, de nem utolsó sorban az e-mailekről néhány szót. Az internetes műfajok talán legrégebbikének számítanak, és a fogadóik már igen széles tudásanyaggal rendelkeznek a kezelésük tekintetében. Gondoljunk csak arra, hogy miként kezelünk egy e-mailt a tanárainktól, munkatársainktól vagy egy SPAM-et. Utóbbi kiszűrésére komoly arzenállal rendelkezünk, de a küzdelem szinte tekinthető öröknek. Az e-mail szolgálhat példaként arra, hogy milyen dinamikusan is változnak egyes műfajok, hiszen ez a legújabb színtérhez, az internethez kapcsolódik, és mégis kezdi elveszteni a fontosságát a rövid, gyors üzenetküldés, a chatelés mellett.
Összefoglalva tehát az internetes műfajokra lehetőségként tekintünk, azonban magukban hordozzák a sok ismeretlen terület miatti kontrollálatlanság veszélyét, amely az archiválás miatt még nehezebben kezelhető. Megfigyelhető, hogy vannak bizonyos jellemzők, amelyek a műfajok fölött állnak, és egységesen megjelennek mind a régi, mind az új területeken, mint például az üzletvitel ráépülése az egyes műfajokra. Ezen kívül láthattuk, hogy a műfaj önmagában még nem határoz meg tökéletesen, és ez az internetes részeken még jobban kiütközni látszik. És végezetül azt is megfigyeltük, hogy a műfajok dinamikája az interneten a hagyományosnál sokkal gyorsabb. Noha eltűnni a közeljövőben valószínűleg egy műfaj sem fog, a hatalmi átrendeződés folyamatos és dinamikus, amely új lehetőségeket és kockázatokat hordoz magában.

Írta: Roszik Tamás, Pelsőci Balázs

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.30. 12:45:34

Az e heti blogbejegyzésből részletesen megismerhettük a különböző médiaműfajok sajátosságait, kihívásait, és azt, hogy milyen többletet képesek a fogyasztók számára átadni. Ez a többlet nyilvánvalóan minden műfajnál más és más, hiszen más közönséget céloz egy írott sajtóban megjelenő glossza vagy kritika, mint egy szórakoztatásra építő televíziós talk show. A bejegyzésből az is kiderült, hogy napjainkban elképesztő gyorsasággal változnak a médiaműfajok, médiafelületek és ezek népszerűsége. Természetesen nem napról napra, de egy-egy újonnan felbukkanó médiaműfaj akár fél év alatt is ki tudja nőni magát milliós nézettségű felületté. Ennek tipikus példái a bejegyzésben említett vlogok illetve az életvezetési, fitnesz és szépségápolási blogok, amelyek leginkább facebook-megosztások, eWOM útján pár hónap alatt óriási látogatottságot tudnak szerezni. Egyre kevésbé népszerű azonban a rádiózás és az írott sajtó műfaja, míg a közösségi oldalak felhasználóinak száma napról napra nő. Láthatjuk tehát, hogy az utóbbi tíz-húsz évben igen jelentős változásokon ment át a tömegkommunikáció szerkezete. Vajon mi okozhatja az egyes műfajok elképesztő népszerűségét, és mi okozhatja néhányuk gyors hanyatlását? Ehhez meg kell vizsgálnunk, melyek a legfőbb okok, amelyek ráveszik a fogyasztókat a tömegmédiumok használatára. Már a műfajok felosztásából is kiderül, hogy a két kulcsszó a tájékozódás és szórakozás - ezeket keresik a fogyasztók, amikor kinyitják az újságot, bekapcsolják a tévét, megnyitják a facebookot. Így tehát egy-egy műfaj népszerűsége azon áll vagy bukik, mennyire tud megfelelni ezeknek a követelményeknek.
A legnagyobb kihívást napjainkban leginkább az jelenti, hogy az ezer felé ágazó médiaműfajok között megtaláljuk a hiteles, minőségi, számunkra megfelelő tömegkommunikációs csatornát, médiumot, felületet. Megvizsgálhatjuk az egyes műfajokat tehát aszerint, milyen mértékben képesek a tájékoztatás és szórakoztatás szempontjából a fogyasztók számára megfelelőt nyújtani. Az talán mindenki számára egyértelmű, hogy az internet jelenlegi formájában nem a leghitelesebb médiumok közé tartozik - persze találhatunk ellenőrzött, hiteles forrásból származó tartalmakat, de többségében nem árt megválogatni, melyek azok a weboldalak, amelyek megbízhatóak. A blogok, vlogok ugyan általában meglehetősen szubjektív jellegűek, mégis sokszor hitelesebbnek hatnak mint egy-egy origós vagy indexes cikk - ennek talán az lehet az oka, hogy a blogoknál szinte mindig tudható, ki is pontosan az a személy, aki az egész mögött áll, illetve sok esetben nem is feltétlenül profitorientált tevékekenység. Ezáltal közelebbinek, valódibbnak is érezzük az ilyesfajta személyesebb jellegű kommunikációt.
A sajtó esetében megkülönböztetjük a tájékoztató illetve a publicisztikai műfajokat. Elvárnánk, hogy a hír, tudósítás vagy interjú hiteles és megbízható legyen, azonban már erre sem támaszkodhatunk feltétlenül - bár jellemzőjeként említik az objektivitást és pontosságot, napjainkban nem árt, ha a sajtóban megjelent híreket is egy bizonyos fokú szűréssel kezeljük. A publicisztika nyilván teljes mértékben szubjektív (persze törekedhet objektivitásra), így nem is annyira a tájékozódást, hanem inkább a művelődést (pl. kritika, szakmai írást), szórakozást (pl. glossza) szolgálja.
A televíziónál egyre többször érezzük azt, hogy célja a fogyasztók manipulálása. Két nagy csoportja a hírközlő illetve szórakoztató műsorok. A bulvár-jellegű hírműsorok, illetve az állami tulajdonban lévő hírcsatornák szubjektív információfeldolgozása alapjaiban rombolták le a hírközlő műsorok hitelességét. Sokan úgymond "kötelességből", hogy megtudják, mi folyik a világban, megnézik a híradókat, politikai talk show-kat, de egyre többen vannak közöttük, akik fenntartással kezelik mindezt, hiszen megbízhatóságuk egyre inkább megkérdőjelezhető. A másik nagy műfaj, a szórakoztató műsorok népszerűsége is kezd - főként az értelmiségi rétegek körében - egyre inkább hanyatlani, hiszen itt a minőség az, ami sok esetben nem állja meg a helyét.

Írta: Andrási Krisztina, Bakó Fanni, Brenda Csilla

Kommunikációs gyakorlat