A tömegkommunikáció célja, hogy minél több információt minél szélesebb réteghez juttasson el. De ezt az információt egy szép és megfelelő csomagolásba kell beletenni, hogy a befogadó nyitott legyen rá, meghallja és a sajátjának érezze. Ebben vannak segítségünkre a médiaműfajok, hiszen ezek alkotják a már előbb említett csomagolást.
Médiumonként különböző típusú műfajokkal találkozhatunk, például vannak külön sajtó-, rádiós-, televíziós- és internetes műfajok is. Bejegyzésünkben külön-külön szeretnénk elemezni mindegyiket.
Kezdjük a legfrissebb és leginkább változó médiummal, az internettel. Először a legelső ami eszünkbe juthat ha magára az internetre gondolunk, hogy ott weboldalakat találunk. Ezek lehetnek magánszemélyek vagy cégek által üzemeltetett lapok, egészen változatos témákban. Előnye, hogy gyorsan, bárhonnan, bármikor hozzáférhetők és könnyű frissíteni, bővíteni a tartalmukat.
A blogok változatos formában képzelhetőek el. Természetesen írott formában, de akár videós, vagy képes megjelenésen keresztül is megvalósíthatok. Jellemzően személyesebb hangvételűek, gyakran egy-egy célcsoporthoz szólnak és egy-egy témában íródnak. Ilyenek például a most népszerű életvezetési, DIY-barkács blogok, egészség-fitnesz blogok, szépségápolási vagy szakmai tartalommal ellátott felületek. Napjainkban egyre népszerűbbek a videó blogok, vagyis a vlogok, amelyek a leginkább a Youtube-on terjednek. Már a legkisebb korosztály is figyelemmel követi ezeket a tartalmakat.
A közösségi oldalak mára a leggyakrabban látogatott oldalak. Az interakciós jelentőségét emelnénk ki, ez teszi ennyire népszerűvé. Fórumok, kommentek, csoportok és csevegő oldalak színesítik a kommunikációt. Kép, zene, videó vagy egyéb információ közzétételére van lehetőség. Mindig a legfrissebb tartalmakat közli izgalmas, kötetlen stílusban. A közösségi oldalakat szabadidő eltöltésre használják legtöbben, így a reklámok szintén helyt kapnak a felületeken, a hatékony elérés érdekében.
Az emailek esetében gyorsan, egyszerűen és olcsón közölhető információ. Mellékletbe pedig szint bármilyen fájlt csatolhat a küldő. A könnyebb érthetőség vagy közvetlenebb hangvétel kifejezésére emotikonokat szúrhatóak be a levélbe. De elterjedt az elektronikus képeslap küldés is, ahol a zene mellett kép vagy videó jelenik meg a címzettnek a levél megnyitása után.
A következő és legrégebbi médium a sajtó. Két fajta műfajról beszélhetünk, tájékoztató vagy véleményközlő (publicisztikai) műfajról.
A tájékoztató műfajcsalád része a hír, tudósítás, riport és az interjú. Jellemzője, hogy magas objektivitás jellemzi, elvárható még az aktualitás, pontosság és a hitelesség. A műfajcsalád elsődleges célja a tárgyilagos információ közlés.
- A hír a tájékoztatás alapegysége. A változás, ha valami új születik vagy bővül, az számít hírnek. Alapvetően erre a hat kérdésre kell, hogy választ adjon: mi, mikor, hol, hogyan, milyen szereplőkkel és miért (történt).
- A tudósítás a valóság hű lenyomata, szerkesztett, tömörített formában. Helyszínen történő élménybeszámoló, ahol a legfontosabb az esemény hangulatának érzékeltetése.
- Interjú során egy szervezett megbeszélésről van szó, de a pontos definíció James Gordon szerint (1836) „Általában két ember közérdeklődésre számot tartó beszélgetésének újságírói eszközökkel történő felvétele és megjelenítése.” Ennek további két típusát különböztetjük meg: információközlő (ahol az újságíró az adott téma több érintettjét is megkérdezi) vagy portré jellegű (ami egy emberről szól, portrét rajzol az alanyról párbeszédes eszközökkel).
- A riport lényege, hogy új jelenségek és összefüggéseket fed fel, illetve elhallgatott cselekedetek és következményeiket deríti ki. A riport felderít, kiderít, értékel, általánosít.
Publicisztika műfajcsalád része a glossza, kritika, vezércikk, jegyzet, tárca, karcolat, hírfej. Az olvasók minél szélesebb körének meggyőzésére hivatott közéleti töltésű írás. A publicisztikai műfajcsalád fajtáit a vélemény különbözteti meg a tájékoztató műfajoktól.
- A vezércikk a címlapon található, célja a meggyőzés, kifejezi a szerző és a lap állásfoglalását.
- A hírfej értelmezi a történteket, és segíti az olvasót saját véleménye kialakításában. Stílusa higgadt.
- A jegyzet segíti az olvasót a saját álláspontja kialakításában. Általában egyetlen tényhez, gondolathoz kapcsolódik.
- A glossza általában egy gondolathoz-indulathoz kapcsolódik, célja a leleplezés. Kis terjedelmű, ironikus, gyakran csattanóval végződő hozzászólás.
- A kritika feladata tájékoztatni az olvasót a művészetek legújabb jellemzőiről, és a közönség befolyásolása. Szakszerűnek, ugyanakkor közérthetőnek kell lennie.
A televízió népszerűsége - ahogy az első szemináriumok egyikén is bebizonyosodott - egyre csökken. Ennek egyik fő oka az internet terjedése, ami szinte tökéletes helyettesítő funkciókat kínál a fogyasztók számára. A televízió által sugárzott tartalmakat két nagy csoportra oszthatjuk. Ezek a fő céljaként hírt közlő és a fő céljaként szórakoztató műsorok. Hírt közlő műsor például a híradó, az időjárás-jelentés, gyakran a politikai tartalmú talk-showk is. Szórakoztató műsornak számítanak a filmek, sorozatok, az ismeretterjesztő tartalmak és az egyéb olyan műsorok, ami új információ átadása helyett inkább a televízió nézőjének kellemes időtöltését biztosítja. Természetesen ez a határ nem minden esetben húzható meg, egyre gyakrabban jelenik meg a bulvár a híradóban, valamint elterjedtek a bulvár jellegű hírműsorok is, ilyen például a Fókusz és a Napló.
A TV-társaságok tartalma a csatorna tulajdonosa függvényében gyakran eltér. Egy csatorna lehet állami tulajdonban ( M1, Duna), vagy kereskedelmi csatorna (RTL klub, Viasat 3). Az eltérő tulajdonlásból adódó legszembeötlőbb különbség, hogy míg a kereskedelmi csatornákon nagyon gyakori a reklámszünet (akár óránként 3-4 blokk is lehet), addig az állami tulajdonban lévő csatornákon jellemzően kevés van, és többnyire azok is a kormányhoz kapcsolódnak, például társadalmi célú hirdetések. Emellett a hasonló műsorok tartalma is eltérhet, hiszen a közszolgálati csatornáknál az állami kontroll határozza meg a fő profilt, míg a jövedelmezőség és a magas nézőszám növelése a kereskedelmi csatornák fő célja.
A rádiócsatornák tartalmai között is megtalálhatóak a televízió esetében megismert hírközlő és szórakoztató célú műsorok. A legtöbb csatornán jellemzően óránként egy hírblokk kerül adásba, de a reggeli órákban ennek hossza és gyakorisága is nagyobb lehet, az ébredő lakosság tájékoztatásának érdekében. Emellett a legtöbb rádió műsortárában megtalálhatóak a többnyire reggel sugárzott beszélgetős műsorok is, melyek fő célja, a szórakoztatás mellett a arculatot adni a rádiónak. Emellett leggyakrabban megjelenő műsorfajták még a zenés magazinműsorok (akár kívánságműsor formájában is) valamint a vitaműsorok, melyek tartalma és meghívottai a televízióhoz hasonlóan szintén nagyban függenek a televízió tulajdonosának kilététől.
Láthatjuk, hogy médiumonként eltérő műfajokkal és ezen belül kommunikációs műfajokkal találkozhatunk. A megfelelő tartalomhoz illeszkedő stílus a hírközlés meghatározó része.
Gerics Dorottya, Langer Petra, Weinper Fanni
Források:
Markos-Kujbus Éva (2016): Kommunikációs gyakorlat órai jegyzet, Budapesti Corvinus Egyetem
A Tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei (2016): http://erettsegi.wikifoundry.com/page/9.+t%C3%A9tel%3A+A+t%C3%B6megkommunik%C3%A1ci%C3%B3+leggyakoribb+m%C5%B1fajai+%C3%A9s+hat%C3%A1skelt%C5%91+eszk%C3%B6zei