Tömegkommunikáció hatása

2016. március 21. - MMI Kommunikációs gyakorlat

A mai modern társadalomban talán az információ az egyik legértékesebb dolog. Az üzleti és politikai élet valamint a folyamatosan fejlődő high-tech iparnak köszönhetően mind az információ mennyisége, mind áramlásának sebessége folyamatosan növekszik. Az okos eszközök és az internet penetráció drasztikus növekedésével ma már pillanatok alatt tájékozódhatunk a legfrissebb gazdasági hírekről, megtudhatjuk, hol van éppen dugó a városban vagy éppen milyen időre számíthatunk, ha elindulunk otthonról.

Az információra való igény ma már szinte elvárás az emberek részéről és a mindennapjaink szerves részét képezik. Gondoljunk bele egy nap hányszor tekintünk rá mobiltelefonunkra akár híreket olvasunk akár csak az üzeneteinket szeretnénk megnézni. Mind keressük az információt és izgalommal tölt el minket, amikor egy új sms-t vagy facebook üzenetet kapunk vagy egy új értesítést. Carey James „rituális modell” elmélete szerint hírt írni vagy olvasni egyfajta rituális cselekvés, hovatovább drámai aktus. James szerint nem is feltétlenül az információ megszerzésére összpontosítunk a hír olvasása közben, hanem arra a cselekvésre mikor csatlakozunk a hír által kreált világba. Úgy véli, hogy a valóságra nem mint valami eleve adottra kell tekintenünk, hanem éppen a kommunikáció által létrehozott társadalmi jelenségre. Ugyanakkor kiemeli, hogy nemcsak a valóság létrehozására, de annak folyamatos fenntartására is szolgál a kommunikáció. „Ez a különös csoda, melyet naponta és óránként létrehozunk – vagyis a valóság létrehozásának csodája és annak, hogy mi ebben a valóságban élünk, a szimbólumok különös minőségén nyugszik, azon, hogy képesek mind a valóság megteremtésére, mind annak reprezentálására.” mondja James.
A tömegkommunikáció során a kommunikáció - a személyeshez képest - kevésbé változatos, továbbá a visszacsatolási lehetőség igen kicsi. Valamely társadalmi, sőt formális szervezet kezdeményezi, a nem intézményes tömegkommunikáció nem is létezik. A fő forrás egy kommunikációs szervezet vagy egy intézményesített személy (W. Schramm). A nem intézményes verzió az internet kétirányúvá válásával vette kezdetét.

A tömegkommunikáció során egy ember (csoport) sok ember számára küld információt

A tömegkommunikáció több funkcióval rendelkezik a társadalomban. Első a tájékoztatás, amely hírek, adatok, tények összegyűjtését, tárolását és terjesztését jelenti. Közérdekű kérdésekben biztosítja a megegyezéshez szükséges a vita és eszmecsere lehetőségét. A média által szocializáció is történik azáltal, hogy közvetíti az emberek társadalmi beilleszkedéséhez szükséges ismereteket, értékeket, magatartásmintákat. Napjainkban megfigyelhető, hogy a tömegkommunikáció hatása egyre erősebbnek mutatkozik, olyannyira, hogy a hagyományos szocializációs terepek (család, iskola, munkahely, közösségek) súlya háttérbe kerül. A média kollektív információs eszköz is, segítségével a különböző szervezetek minden szükséges információhoz hozzájuthatnak, illetve közvetíthetik felé saját adataikat, véleményüket. Emellett azonban a média a rábeszélés legáltalánosabb hordozó eszköze is. A szórakoztatási funkció, melynek révén színdarabok, játékok, filmek, tánc, képzőművészeti alkotások, hangok és képek, jelek és szimbólumok kerülnek előadásra, kisugárzásra, ma már nem csupán egyedüli az egyén és közös kikapcsolódásban, ma már kiegészül a hírek gyakran szórakoztatva történő átadásával, amelyet infotaintmant-nek neveznek.
A tömegkommunikáció változóban van. Komenczi (2009) így ír erről: „A világháló potenciálisan a Föld minden lakójára kiterjeszti a globális kommunikáció lehetőségét. A falu-hasonlatnál maradva: bárhová, bármikor beszólhatunk, bárkivel beszélhetünk, és bárhová benézhetünk; bárhonnan vásárolhatunk, elvileg bármelyik munkaadónak dolgozhatunk és bárkinek a munkáját igénybe vehetjük anélkül, hogy otthonunkból ki kellene lépnünk. Érdeklődésünk, igényeink és szükségleteink, személyes preferenciáink szerint kapcsolódhatunk közösségekhez, amelyeknek tagjai a Földön szétszórva, bárhol élhetnek."

Ebben a kapcsolódásban nagyban befolyásol minket a személyes érdeklődési körünk, hobbijaink valamint kompetenciáink is. Azokra a tömegkommunikációs médiumokra koncentrálunk amelyek érdeklődésünk középpontjában állnak. A tömegkommunikációnak elsődleges célja a figyelem megragadása és fenntartása így egy-egy médium látogatottságát és népszerűségét és megítélését nagyban meghatározza, hogy milyen mértékben képes az általa generált tartalmakat „eladni” a fogyasztóknak valamint a médium célközönsége. Teljesen más a megítélése egy bulvárlapnak, mint egy komoly gazdasági rovatnak, azonban ha a népszerűségét tekintjük, már teljesen más a helyzet, hiszen az utóbbi egy sokkal szűkebb érdeklődését nyeri meg, míg az előző egy sokkal szélesebb réteget céloz meg, még akkor is, ha tartalma sokszor nem fedi a valóságot.

A fentiek alapján tehát elmondható, hogy a tömegkommunikáció a mindenapjaink szerves részét alkotják, amelynek elsősorban a tájékoztatás és a szórakoztatás a fő funkciói. A médiumok segítségével az információ áramlása és annak befogadása pillanatok alatt megy végbe és meghatározzák az emberek véleményét, tudását és hozzáállását mind munkájukban, mind hétköznapjaikban. Az információk befogadását nagyban meghatározza érdeklődési körök, mind kulturális hátterük, amelyek segítségével kontextusba tudják helyezni a médium által közvetített üzenetet. Maguk a hírek olvasása is több egyszerű információszerzésnél, maga a hír olvasásának öröme, rituáléja is meghatározó szerepet tölt be mindennapjaink során.

Források:

Dr Forgó Sándor (2014): Társadalmi és médiakommunikáció, letöltés helye: www.forgos.ektf.hu

http://forgos.ektf.hu/hu/

http://forgos.ektf.hu/wp-content/tananyagok/fs_komm_egyetemi/obj/ie_0054_0_0_0/0054_0_0_0.htm

Írták: Bojti Annaflóra, Csihar Noémi, Bejczi András

9 komment

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.21. 19:57:17

Minden ember kiépít magának egy napi rutint, egy cselekvéssorozatot mely később szokássá válik. Ezt természetesnek veszi és hiányolja, amennyiben nem következik be. Carey James „rituális modell” elmélete a tájékozódást, információszerzést ünnepélyes cselekvésként írja le. A hírszerzés ugyanúgy észrevétlenül beépül a mindennapjainkba, mint mondjuk egy reggeli kávé elfogyasztása. Azonban ha belegondolunk miért is fontos számunkra a tájékozódás, miért van szükségünk arra, hogy tudjuk, mi történik a nagyvilágban, a kíváncsiságon túl a műveltségünk kiépítése, összefüggések esetleg magyarázatok keresése lehet a válasz. Ezen túl előbb utóbb eljutunk oda, hogy azért tájékozódunk, mert a társadalom részei vagyunk és érdekel bennünket, mi történik társainkkal környezetünkben. Valamint egyfajta megfelelési kényszer is lehet bennünk, azáltal, hogy tudjuk tanárunk elvárja az iskolában, hogy tudjuk minél többet egy adott témakörben, főnökünk a munkahelyen, hogy az aktuális szakmai hírekkel tisztában legyünk, melyek kihathatnak döntéseinkre, sőt még baráti társaságon belül is elhangozhat a „jaj, te nem ismered?" mondat. Ekkor kellemetlen érzésünk lehet, hogy kimaradunk valamiből tájékozatlanságunk miatt. Így gyorsan utána olvasunk, nehogy lemaradjunk.

Erre példa lehet, mikor valaki szeret színházba járni és kijön egy új darab, melyről az illető elolvassa a szakmai véleményezést, megnézi a darabot és baráti társaságában beszélnek a darabról. Ekkor megfelelő alkalom nyílik arra, hogy az olvasott szakvéleményt előadhassa barátainak, ezzel is fitogtatva tudását. Ezzel elnyerheti barátai elismerését. Tehát külsőségek miatt, másoknak való megfelelés céljával vagy csak egy vágyott csoporthoz tartozás miatt is tájékozódunk.

Másik példa, ha magával a hírforrással kívánunk beilleszkedni. Ha politikáról szóló újságot olvasunk a metrón, mindenki látja a címet, melyről egyből megtudhatja politikai beállítottságunkat. Megmutatjuk, melyik eszmei csoport tagjai vagyunk.

A tájékozódásra rengeteg lehetőségünk van, ám az Internet a legjelentősebb, legtágabb körben és mélységben információt nyújtó az összes lehetőség közül. A tömeg itt van jelen igazán, hiszen mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet másodperceken belül. A tömegkommunikációnak jelentős teret ad, hiszen az egyén tömegekkel léphet kapcsolatba. Ezt megteheti tájékozódás céljából aktívan: blogokhoz való hozzászólással vagy tartalom megosztással. Passzívan cikkek olvasásával, videó nézéssel lépünk kapcsolatba másokkal.
Szocializálódás az internethasználat másik fő oka. Szinte egy társsá válik, mert interaktív. Egy felmérés szerint az emberek nagy része ha egyedül érzi magát, fellép a világhálóra vagy közösségi oldalakra hogy jobban érezze magát. A beilleszkedést szolgálja, hiszen nincsen szükség szemtől szembe kommunikációra, elég ha írásban vagy csak hangüzeneten keresztül történik az információáramlás az egyén és a csoport között.
Fontos kiemelni az infotainment jelenségét, tehát a szórakozás közbeni információ gyűjtést. Rengeteg szabadidőt töltünk a neten vicces videók nézésével, érdeklődési körünk szélesítésével, online játékkal, chateléssel, kép nézegetéssel és mindez egy tömeg áltál felénk kommunikált információ tömeg.

Igaza van Komenczinek, hiszen a lefedettségnek köszönhetően tényleg bármikor, bárhol, bárkivel kapcsolatba léphetünk, tájékozódhatunk. Ez csak tőlünk függ, hogy mire keresünk rá, mi az, ami minket érdekel. Érdeklődési körünk határozza meg csoport hovatartozásunkat és szokásainkat. Az, hogy mi érdekel bennünket, elárulja, milyen emberek vagyunk. Életvitelünk, gondolkodásmódunk és cselekvésünk meghatározója. Éppen ezért használják előszeretettel a marketingben szegmentálásra.

Hogy mennyire hiteles a forrásunk, kit céloz meg milyen üzenettel és hogy „eladja e magát” fontos kérdése a tömegmédia hatásának. Általában az ember elolvas egy cikket és ha az ellenkezőjéről képesek meggyőzni vagy máshol ellentétes tartalommal találkozik akkor „elítéli magában” azt oldalt, ahol a cikket találta, nem tartja többet hitelesnek és inkább új forrást keres. Ezért fontos a visszakövethetőség és a hitelesség minden közzétett információ esetében. Az internetet jellemzi az információbőség, jól kell megválasztani, honnan tájékozódunk, hogy megfelelő információhoz jussunk.

Weinper Fanni, Gerics Dorottya, Langer Petra

Válasz erre

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.22. 12:08:40

A tömegkommunikáció nem egy új formája a hírközlésnek, azonban az elmúlt egy-két évtizedben az internet világméretű elterjedésének köszönhetően jelentősen megváltozott a korábbi „hagyományos” hírközlési formákhoz és metódusokhoz képest. Nem utolsó szempont azt vizsgálni, hogy a különböző generációk milyen fórumokról tájékozódnak az aktuális hírekről, milyen gyorsasággal, milyen lehetőségük van reagálni azokra – van-e egyáltalán?

Míg pár évtizede nagyszüleinknek az is nagy szó volt, ha televízió volt a háztartásban, és egy napi 1 órás műsorban megnézhették a híreket, addig a ma Y és Z generációs fiatalok talán egy órát sem tudnának eltölteni úgy, hogy akarva-akaratlanul valamilyen információ, hír ne kerüljön eléjük. Elég csak végigpörgetni a Facebook hírfolyamát vagy felmenni Twitterre, máris a világ minden tájáról zúdulnak ránk a legfrissebb történések. Napjainkban nagy divat az is, hogy különböző hírességek oldalakat vezetnek magukról, életükről, így minden mozzanatukról folyamatos közvetítést kaphatunk. Percre pontosan tisztában lehetünk az amerikai választások történéseivel, realtime végigkövethetünk rendőrségi nyomozásokat, de még olyan apró dolgok is a szemünk elé kerülhetnek, mint az, hogy egy sztár milyen ruhát vett fel aznap. Természetesen a hírközlésnek ez a formája rengeteg veszélyt is rejt magában. Nagyon sokszor az elsőre validnak tűnő hírekről kiderül, hogy csak részben, vagy egyáltalán nem igazak, de eddigre már annyi emberhez eljutottak, hogy nagyon nehéz visszafordítani a terjedésüket, arról nem is beszélve, hogy mekkora presztízsveszteség egy ilyen eset egy hírközléssel foglalkozó szerkesztőségnek.

Komenczi kijelentésével csak egyetérteni tudunk, azonban fontos azt is figyelembe venni – itt visszatérve a generációs különbségek problémájára –, hogy egy 60+ éves nyugdíjas nagy eséllyel inkább a hagyományos, egyirányú tömegkommunikáció fogyasztója. Elolvassa az újságot, megnézi a tv híradót. Természetesen politikai beállítottágukban különböznek az egyes médiumok, nyilvánvalóan mindenki a magának leginkább tetszőt, hozzá (nézeteiben) közelállót fogja választani, és onnantól azt, ami ott elhangzik, úgy veszi, mint az egyetlen létező igazságot.
Ezzel szemben a fiatalabb generáció tagjai, akiket gyakorlatilag úton-útfélen mindenhol körbevesznek a legkülönbözőbb forrásokból származó hírek, már sokkal nagyobb tartózkodással kezelik ezeket. Mindenkinek vannak olyan internetes oldalak, újságok, amiket nem szívesen olvas, mert annyira nem tartja hitelesnek a benne leírtakat. Még azokat a híreket is, amiket megszokott, rendszeresen olvasott siteokon találnak, előszeretettel keresik meg más oldalakon is, hogy megnézzék, ugyanazt találják-e. Rengetegen aktívan kommentálnak az aktuálisan olvasott hírekhez, vagy megosztják őket a közösségi médiában.

Ez a hatalmas különbség nyilvánvalóan felgyorsult, technológiailag egyre jobban fejlődő világunk eredménye. A mai gyerekek már el sem tudják képzelni, hogy ne legyen egész fiatal koruktól kezdve a zsebükben az okostelefon, szobájukban a laptop, hogy mindent pár kattintással elérhessenek, ami érdekli őket. Érdekes módon, ez nagyrészben igaz azokra is, akik még nem ebben nőttek fel, azonban az elmúlt években hozzászoktak az internet nyújtotta kényelmességhez. Míg 10-15 éve természetes volt egy lexikont kézbe venni és onnan információkat keresni, addig ma már alig látunk erre példát, hiszen a google mindent megtalál helyettünk.

Mindent összegezve úgy gondoljuk, hogy a tömegkommunikációnak hatalmas népmozgató ereje van/lehet, és fontos, hogy megfelelően használják azt, legyen szó online vagy offline fórumokról. A politikai/gazdasági/bulvár irányok túlzott mértékben való kiemelése könnyen elszívhat rengeteg fogyasztót tőlük, hitelességüket veszíthetik, és nagyon megoszthatják a társadalmat. Ezen felül kiemelten fontos, hogy képesek legyenek felvenni a tempót a világ felgyorsult információáramlási szisztémájával.

Írta: Andavölgyi Bianka, Gecsényi Viktória, Jónás Anna

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.22. 17:18:23

A tömegkommunikáció elterjedése és folyamatos alakulása valóban számos, mindennapokat megkönnyítő előnyt hordoz magában – ezek elsősorban magából a tömegkommunikáció funkcióiból adódnak, pl. a tájékozódás egyre egyszerűbbé válik számunkra.

Tapasztalataink alapján azonban könnyű belátni a hátrányait is. Legfőképp napjainkban, az internet dominanciájának korában elmondható, hogy minél jelentősebb szerepet tölt be a tömegkommunikáció az életünkben, az interperszonális kommunikáció annál inkább háttérbe szorul. Gondoljunk csak bele, manapság már nem csupán a nagyvilág eseményeiről hallunk személytelen formában, de még a legközelebbi barátainkat érintő történésekről (pl. sikeres vizsga, eljegyzés, stb.) is valamelyik közösségi média platformon keresztül értesülünk.

Mindez persze a tömegkommunikációs felületek tulajdonságaiból adódik. Az információ ugyanis ilyen módon rendkívül széles tömegeket ér el nagyon rövid idő alatt. Azonban ez a rendszer is továbbfejlődött az akár egy évtizeddel ezelőtti helyzethez képest – a digitális korban ugyanis miután elért a címzettekhez az üzenet, ők további tömegeknek képesek azt közvetíteni (pl. megosztásokkal a már említett social media platformokon). Képzeljük el például, mikor egy ismerősünk a rádióban hallott közúti információt megosztja a Facebook oldalán is. Ezzel még szélesebb réteghez jut el az üzenet, és még azok is értesülnek róla, akik esetleg még nem ültek autóba és nem hallották a közúti híreket.

Érdekes jelenség, hogy mi magunk, akik a tömegkommunikáció címzettjeinek számítanak, mára már az internet segítségével a tömegkommunikációs médiumokhoz hasonlóan feladóként tömegekhez juttathatunk el üzeneteket. Felhozható példaként a közelmúltban történt hatalmas esőzés Budapesten, mikor Facebook felhasználók írták ki a közösségi oldalra, hogy szívesen biztosítanak átmenetileg „menedéket” a lakásaikban azoknak, akik az időjárás miatt képtelenek hazajutni, vagy nem érzik azt biztonságosnak az esőzés alatt, de ugyanígy kínáltak fuvart hétköznapi autósok is azok számára, akik a megbénult tömegközlekedéssel próbáltak volna közlekedni. Egyetlen kiírás is több száz embert ért el a közösségi médián keresztül, de a címzettek további megosztásaival ez végül könnyen több ezres táborra nőtt.

Kérdéses, hogy ha a mai világban bárki képes egy-egy üzenetet tömegekhez eljuttatni, és – csatolva a tömegkommunikáció globális voltára – akár országhatárokon átívelően is, az milyen hatással van a minket érő információk átlagos minőségére. Elsősorban ugyanis ezek az újszerű tulajdonságok azok, melyek lehetővé teszik, hogy álhírek és téves információk terjedjenek el világszerte. Mindannyiunk találkozott már hírességek interneten terjedő halálhírével, melyek később valótlannak bizonyultak, de ugyanígy terjeszthetők vállalatokról is valótlan, botránykeltő információk – akár egy egyszerű Facebook-bejegyzés, akár egy jól kivitelezett, igényesnek tűnő internetes honlapon keresztül.
Ez fakadhat az embereknek abból az igényéből, hogy minél gyorsabban, minél kevesebb energia befektetésével kívánunk tájékozódni a világ történéseiről, az egyre több csatornán keresztül felénk áradó információtömeg miatt pedig a forrást sokunknak vagy nincs ideje ellenőrizni, vagy esetleg nem is érdekel minket.

Mindezek ellenére a tömegkommunikáció globalizálódásának természetesen akadnak pozitív és érdekes velejárói. A külföldi (hazánkban javarészt szinkronizált ill. fordított) műsorok, tartalmak és hírek minden nap tömegével vesznek körül minket, ezzel pedig szinte észrevétlenül és fokozatosan formálhatják ízlésünket, kultúránkat.

További egyértelműen pozitív tulajdonság, hogy – körültekintő tájékozódás mellett – sokkal szélesebb körű informálódási lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Ez nem csupán sokszínűbb információkat jelent, de egyes esetekben rendkívül fontos is lehet, például bizonyos üzleti döntéseket, tervezéseket az aktuális külföldi hírek szinte azonnali és könnyű elérése jelentősen megkönnyíthet.

A tömegkommunikáció globális volta és annak legfőbb előnyei (pl. az egyszerűség, gyorsaság) tehát számos „buktatót” is rejtenek magukban, a kényelem ugyanis könnyen az információminőség rovására mehet.

Írta: Pelsőci Balázs, Roszik Tamás

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.22. 20:40:06

A mai felgyorsult, rohanó világrendszerben információk áradatai veszik körül az embereket nap, mint nap. Akarva akaratlanul információ jön velünk szembe, bárhol járjunk is. Megfigyelhető, hogy az eltérő korosztályok különböznek az információ befogadása, illetve a tájékozódás területén.
Ugyebár a tömegkommunikáció első fontos feladata a tájékoztatás. Ha ezt jól akarják csinálni a hírek összeállítói, marketingesek (stb.), akkor nagyon fontos, hogy a különböző korosztályokat/célcsoportokat a számukra megfelelő tömegmédia eszközén szólítsák meg, hiszen csak így lesz teljes értékű a tájékoztatás, és így nem veszik el az információ a köztes térben, még mielőtt eljutna a vevőhöz, vagy a befogadóhoz.

Az évek során látványosan megváltoztak az információáramlás legfőbb csatornái. Míg pár évtizeddel ezelőtt az újságok, és a televízió volt a meghatározó médium, mostanra már ez teljesen megváltozott. Az újságokat felváltották (még persze nem teljes mértékben) az online hírportálok (index, origo…), és már a televíziót sem nézik annyian, mint például 10 évvel ezelőtt. A fiatalabb korosztály mára már tv helyett filmeket néz, melyeket online könnyen meg lehet találni, illetve le is lehet tölteni. Így a legfiatalabb generációt legkönnyebben és leghatékonyabban az interneten, és ezen belül is a különböző közösségi oldalakon lehet a legjobban megszólítani. Ez persze nem csak a fiatalokra igaz. Hiszen rengeteg embernek a reggeli rutinja részévé vált, hogy végigpörgeti gyorsan a facebook oldalát, hogy lássa mik a legújabb események. És mivel a facebook mostanra már nem csak azt a célt szolgálja, hogy ismerőseink képeit nézegessük rajta, hanem hírek és reklámok árasztják el a falunkat, ezért egy kiváló hely az általunk közölni kívánt információ továbbítására.

A korábban még hatalmas tömegeket megmozgató televíziózás nem csak az információnyújtásban, de a szórakoztatásban is egyre kevésbé preferált médiumtípus a fogyasztók szemében. Persze meg van még az a réteg, akik így érik el a filmeket, és követik a különböző szappanoperákat is, de az egyszer biztos, hogy a mi generációnk nem egy jó TV nézés közben kapcsolódik ki. Sok esetben a műsorok csak háttérzajként futnak körülöttünk, de nem is figyelünk rá igazán. A mai fiatalságnak sokkal inkább jelent szórakoztatást az internet nyújtotta lehetőségek végtelen tárháza, ahol elérhetők akár a TV-ben sugárzott adások is, csak épp nem napközbeni időpontban, és nem 4-5 reklámblokkal tarkítva, ezáltal máris kellemesebb élményt nyújtva, ha esetleg mégis kíváncsiak lennénk rá.

Ha már a reklámoknál tartunk, még ha nem is tévézünk sokat, szinte mindenkinek ismerős egy-egy könnyen megjegyezhető spot a mostaniak közül. Ha akarjuk, ha nem, ezek egyszerűen belénk ivódnak. Akárcsak Horst Fuchs a már-már nosztalgikusnak mondható, ám még mindig aktívan létező Teleshop műsorokból. Végtére is, a tömegkommunikáció a rábeszélés eszköze is. De ez nem csak a vásárlás kikényszerítésében nyilvánul meg; egy szimpla információ is lehet számunkra olyan horderejű, amely befolyásol minket bizonyos döntéseinkben. Például jelenleg mást sem szajkóz a média, mint a szörnyű merényleteket Európa szerte, így még ha nem is konkrétan, de annál nyilvánvalóbban döntünk úgy, hogy mostanában nem utazunk ezekbe az országokba.

Nagyon érdekes azonban, hogy az utolsó funkció, a szocializáció, mennyire más értelmet nyer a különböző médiumokat vizsgálva. Míg lehet, hogy egy film közös megnézése valóban szocializál minket, a közösségi média egyre inkább elszigetel minket a valós kapcsolatoktól, és egyre jobban magával ragad. Ez pedig korunk egyik leghatalmasabb problémája jelenleg, minket is érint, de belegondolni abba, hogy hová fokozódhat még a helyzet.. lehet, hogy eljön még az a nap, amikor visszasírjuk a TV nézős időket.

Írta: Andrási Krisztina, Bakó Fanni, Brenda Csilla

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.22. 20:56:10

Ma már az információszerzés folyamata egyfajta integrációként is felfogható életünkben, melyen keresztül bekapcsolódhatunk a környezetünk vagy a világ történéseibe. Carey James elmélete szerint az információszerzés folyamata egyfajta rituális cselekvés, mely a mindennapi cselekvéseinkhez kapcsolódik. Ezekben az esetekben James szerint nem feltétlen maga az információ, mint adat az, ami igazán megfog minket, hanem az, ahogyan bekapcsolódunk egy hallott, olvasott hírbe. Erre lehet példa az, amikor reggel munkába menet bekapcsoljuk a rádiót és meghallgatjuk a gazdasági híreket.
Megvan bennünk az információ iránti vágy, ám ez egy mindennapi rutincselekvéshez köthető, mely nem más mint az autós rádiózás.

A tájékozódás igénye már-már a társadalom hatásaként értelmezhető az életünkben, hiszen kialakult bennünk a tudás és a a széleskörű tájékozottság iránti vágy. Az információ szerzés eszköze a különböző médiumokban található hírek, sztorik, ismeretterjesztő anyagok formájában nyilvánul meg, de ma már kiterjedhet a globális tömegmédia eszközeire is. Ebben az esetben gondolhatunk egy kisebb egyéni dimenzió esetén például akár egy facebook üzenetre is, nagyobb elérés szempontjából a BBC egyik adására is, ami globális hírekhez enged hozzáférést. Ez arra enged következtetni, hogy szeretnénk beintegrálódni mind a hazai, mind a globális hírszerzésbe, hiszen ma már egy társadalmi norma és egyben elvárás is a tájékozottság, mely meghatározhatja azt, mennyire tudunk hozzászólni bizonyos témákhoz, mennyire tudunk pártatlanul megvizsgálni bizonyos témaköröket.
Erre akár az egyetemi környezteben is találhatunk példát, hiszen vannak olyan témakörök, mint példál az éppen aktuális olajembargó, mellyel a mi korosztályunk napi szinten találkozik az online hírportálokon (index.hu , hvg). Ezekkel a témákkal gazdasági mivoltukból adódóan sokszor találkozunk egyetemi órák keretein belül is, és fontos a tájékozottság és az információs naprakészség.

Meg kell említenünk, hogy a fentebb említett tájékoztatási funkción kívül a tömegkommunikáció több funkcióval is rendelkezik a társadalomban. A média által ugyanis szocializáció is történik. Sokak szerint a mai Z generáció körében, akár már meg is figyelhető ennek a funkciónak a térnyerése. Egyikünk öccse például pont 2000-ben született, tehát már teljes mértékben az internet világában nőtt fel. A tömegmédia interneten keresztül történő szocializációs tevékenysége úgy figyelhető meg, hogy számára ha nem is a legfontosabb, de az egyik legfontosabb tevékenység, hogy egyfolytában online legyen, mindenről tudjon azonnal tájékozódni, bárkivel kapcsolatba lépni és elérhető lehessen bárki által könnyedén. Néha meglepődök, hogy egy-egy témában mennyire tájékozott, néha akár még nálam jobban is.
A tömegmédia funkciói közé tartozik a szórakoztatási funkciója is, amelynek a legtöbben kihasználunk és élvezünk. Sok esetben fontosabbnak is érezhetjük, mint a tájékoztatási és egyéb funkcióit. Hiszen ez a kikapcsolódásunk része, egy-egy kellemes műsor megtekintésével akár egy-egy infotainment, vetélkedő megnézésével ki tudjuk elégíteni szórakozási igényeinket.

Komenczi (2009) szerint a tömegkommunikáció változóban van, a globalizációval és az információs technológiák változásával már semmilyen távolság nem akadály, bárkivel kapcsolatot létesíthetünk, bárhonnan meghallgathatunk híreket otthonunkból. A munka világában ez nagyon nagy előny. Egy-egy multinacionális vállalat példáját tekintve, a különböző vezetőknek, menedzsereknek sokszor hetente kellett utazni ahhoz, hogy egy-egy fontos meetinget, megbeszélést lebonyolítsanak. Azonban azt már mi is látjuk a munkahelyeinken, hogy a Skype, videótelefonálás, sőt akár virtuális értekezletek tartása kezdi végre kiszorítani a nagyon költség emésztő és környezetileg sem a legoptimálisabb állandó utaztatás gyakorlatát. A menedzserek sokszor videó konferenciákon keresztül értékelik a félévet, a HR-es hölgy pedig nem utazik országokon át egy-egy interjú megtartására, hanem videón keresztül becsatlakozik. Ezt mind a tömegkommunikáció és a világ változásának köszönhetjük.

Írta: Marton Franciska, Nagy Dóra, Szarvas Diána

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.22. 21:47:22

A tömegkommunikáció változásban van. A közösségi média megjelenése nagyban átalakította az emberek információszerzési szokásait. Nem csak az változott, hogy honnan szerezzük az információt, de lehetőség nyílt arra is, hogy bárki üzenete elérhessen tömegekhez. Persze egy híres, befolyásos embernek a közösségi médián is nagyobb elérése van, de ha az üzenet elég érdekes akkor akár hétköznapi emberek is sok emberhez eljuttathatják. Mindennapi történetek is sokszor nagy figyelmet kapnak.

Példa lehet erre Sean O’ Brien esete, akiről a 4Chan nevű (általában rosszindulatú posztjairól híres) fórumra raktak ki megalázó képet, amelyen az látszik, hogy a férfi kénytelen volt abbahagyni a táncolást, mert a körülötte lévők kinevették. A fórumon nagy népszerűséget kapott poszt után, csinos Los Angeles-i lányok fogtak össze, és kezdtek kereső hadjáratba a férfiért Twitteren (#FindDancingMan), hogy tudassák vele ők szeretnének táncolni vele. A sztorit hírportálok is átvették és végül egy külön eseményt szerveztek a férfinak, ahol nem csak az őt megkereső hölgyek vettek részt, hanem olyan sztárok is, mint Pharrell Williams és Ellie Goulding is felléptek, ezzel tiltakozva a cyberbullying ellen.

Nem gondolnánk, de egy bús öreg bácsiról készült kép is mélyen meg tudja mozgatni az embereket, online és offline vonatkozásban is. Néhány napja egy oklahomai egyetemista lány, Kelsey meglátogatta idős nagypapáját a tavaszi szünet alatt. Az öregúr bár nagyon örült unokája látogatásának, mégis szomorkás hangulatban fogyasztották el a vacsorájukat, mivel ő mind a hat unokáját várta. Összesen 12 db hamburgert sütött, és még házi jégkrémet is készített nekik. Erről tett fel egy képet Twitterre Kelsey, és a ,,Sad papaw” néven ismerté vált story gyorsan bejárta az egész netet, jelenleg 180 000 megosztása van csak Twitteren. Az eset rengeteg reakciót váltott ki: sokan megosztották, együttérzésüket fejezték ki, volt, aki mindennek lehordta a meg nem jelent unokákat és természetesen mémek is születtek szép számmal. Egy szóval beindult az online aktivitás. De nem maradt el az offline sem! Papaw megkapta a vágyott vacsorát a hat unokájával, és az online reakciók tömkelegétől meghatva és lenyűgözve kerti sütögetést fog tartani ezen a héten, szombaton, ahova mindenkit szeretettel vár. Lesz hamburger 2$-ért és pólót is lehet venni ,,I had a burger with Papaw” felirattal (meg kell hagyni, van üzleti érzéke a bácsinak). Az eseményről még nem tudunk beszámolni, de hisszük és bízunk benne, hogy sokan fognak megjelenni Papaw buliján.

Láthatjuk, hogy egy személyes, családi történetről van szó, ami ha őszinték akarunk lenni nem is túlzottan különleges. Bizonyára sajnos sok más idős emberrel történik meg ugyanez. Mégis, azzal hogy Kaley hírt gyártott belőle, eljutott emberek százezreihez és elérte, hogy legyen visszhangja az esetnek és tömeges reakciót volt képes kiváltani

Sokszor nem csak személyes történetek kerülnek napvilágra a közösségi média segítségével, hanem sokakat érintő társadalmi problémák is. Erre lehet példa a Youtube-ra feltöltött I am a Ukranian videó, mely elterjedésével sikeresen hívta fel a figyelmet az ukrán-orosz helyzetre. Az arab tavasz folyamán a közösségi média fontos eszköze volt a tüntetés szervezésnek, ezen kívül a #LYBIA és #EGYPT hashtagek segítették a világ figyelmét felhívni az arab országokban történő igazságtalanságokra.

Forrásaink:
www.techly.com.au/2016/03/21/sad-papaw-get-lot-happier-thanks-internet-youre-invited/ Letöltve: 2016.03.22. 21:10
www.eonline.com/news/633262/dancing-man-who-was-fat-shamed-getting-dance-party-thanks-to-kindness-of-strangers-and-pharrell-williams-moby-want-to-help Letöltve: 2016.03.22. 21:18
www.msn.com/en-us/news/technology/hashtags-that-changed-the-world/ss-BBqK9cb#image=4 Letöltve: 2016.03.22. 21:22
www.youtube.com/watch?v=Hvds2AIiWLA Letöltve: 2016.03.22. 21:22

Írta: Nagy Zsófia, Szabó Georgina, Szaghmeiszter Fanni

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.22. 23:27:52

Érdekes volt a bogbejegyzést olvasni, mert több érdekes elméletet is felvet. Carey James rituális modell elméletét rendkívül életszerűnek találtam. A drámai aktus kifejezés talán egy kicsit túl erős, de én is megtapasztaltam már a saját környezetemben, hogy egy érdekes hír valóságos izgalmat tud kiváltani a közönségben. Olyasmi folyamat játszódhat le ilyenkor egy emberben, mintha egy érdekes regényt olvasna vagy filmet látna és beleéli magát a cselekménybe. Ez hírolvasásnál még inkább igaz lehet, hiszen az is fokozza az izgalmat, hogy tudatában vagyunk, hogy egy valóban megtörtént esetről van szó. Minél inkább érintettek vagyunk az adott hír kapcsán, annál érdekesebbnek találjuk. Az érintettség mértékét befolyásolja a tér- és időbeli távolság (minél inkább a lakhelyünkhöz közel történt vagy minél közelebb az adott időponthoz), a szociális közelség (olyan emberrel történt, akit ismerünk vagy hallottunk már róla).
A bejegyzés tárgyalja a hagyományos tömegkommunikáció tulajdonságait is. Szerintem az internet elterjedésével ezek egyre kevésbé jellemzik a tömegkommunikációt. Ma már nem feltétlenül kell egy intézmény felől áramlania az információnak, hiszen ma már magányszemélyek is képesek rengeteg olvasót elérni. Gondoljunk csak a népszerű blogok szerkesztőire, népszerű Youtube csatornák készítőire vagy a hatalmas rajongótáborral rendelkező Instragram és Twitter felhasználókra. Néhányuk akkor elérést tud biztosítani, hogy a reklámügynökségek is felfigyeltek rájuk és különböző termékekkel vagy pénzzel szponzorálják őket. Ilyen módon a blog vagy a csatorna biztos megélhetést és jövedelmet is jelent számukra.
Szó esik még a tömegkommunikáció funkcióiról is. A tájékoztató funkciójához (pl. híradó) annyit szeretnék csak hozzáfűzni, hogy habár ennek objektívnak kéne lennie, mert csak tényközlésről van szó, de a valóságban ez sosem valósulhat meg száz százalékosan. A hírközlő mindig a saját szemszögén keresztül mutatja be a hírt, akkor is, ha csak a száraz tényeket akarja elmondani, hiszen már a szóhasználatával is befolyásolja és árnyalja a képet.
A politikai viták már egyértelműen a vélemény kifejezését támogatják és emellett segítenek véleményt is formálni a hallgatóságnak. Sajnos a magyar közmédia kevéssé támogatja ezt a formáját a véleményütköztetésnek, mivel kevés vita lelhető fel műsorkínálatukban.
A harmadik rendkívül fontos funkció pedig a szocializációs szerep. Ez a mindennapok során rengetegszer felfedezhető, hiszen remek baráti beszélgetéseket indíthatnak el az éppen aktuális hírek felvetése. Ilyenkor az emberek a közös információ birtoklása miatt egy közösség részének is érezhetik magukat. Azonban megfigyelhető, hogy ahogyan a tömegkommunikáció változik és fejlődik napjainkban, annál kevésbé lesz ez a jelenségtetten érhető. Mivel az embereknek sokkal több opció áll rendelkezésére (gondoljunk a régi időkre, amikor csak egy csatorna volt fogható a TV-ben, de hétfő az se, vele szemben pedig a ma elérhető rengeteg weboldalra), ezért ez a közös információ bázis egyre csökken. Természetesen a világban történt események, kül-és belpolitika valószínűleg mindenkinél közös, azonban a Facebook-on elért információk már teljesen személyre szabottak.
A rábeszélés eszköze funkciót valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, aki valaha is részt vett történelem órán. A 20. században a tömegmédia fejlődését rendkívül hatékonyan használták ki a különböző diktatúrák vezetői.
Ahogyan a bejegyzés is említi, a személyes érdeklődési körünk határozza meg, hogy mely tömegmédiumokra koncentrálunk. Ez azonban magában rejti azt a veszélyt, hogy egy bizonyos témáról nem tájékozódunk és informálódunk több forrásból és több szempont szerint, mivel az emberek egyébként is hajlamosak csak a saját véleményüket meghallani.
Írta: Láng Alexandra, Gyémánt Szilvia, Nagy Rita

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.23. 00:42:49

Napjaink globalizálódó világában természetes, teljesen megszokott tény, hogy percek leforgása alatt szerezhetünk információkat, híreket akár a világ teljesen ellentétes pontján zajlódó eseményekről. A tömegkommunikáció és tömegmédia napjainkra annyira elterjedt és kifejlődött, hogy nem is mindig beszélhetünk nemzeti és nemzetközi médiáról, hiszen ha egy magyar kereskedelmi adó híradóját nézzük akarva-akaratlanul nemzetközi hírekkel is találkozhatunk.

Azt, hogy egy-egy hír mely országokba jut el nem teljesen véletlenszerű, bizonyos tényezők befolyásolják, hogy melyik ország lesz fogékonyabb adott információ közlésére. Befolyásoló tényező lehet egy ország mérete, kultúrája, gazdasági fejlettsége, nyelve, politikai rendszere. Vegyük például Magyarországot. Milyen hírek érnek el kishazánkba? Megtalálhatóak természetsen a belföldi hírek és a nemzetközi hírek egyaránt egy híradóban, azonban ha megfigyeljük vannak bizonyos témák, amelyek időről-időre felmerülnek. Ilyen például a szomszédos országok gazdasági helyzete, politikai történései. Mivel egy régióban helyezkedünk el valószínűbb, hogy fogékonyabbak leszünk ezekre a hírekre, hiszen egy kulturrégióról, földrajzi régióról beszélünk. Hasonló példa lehet az Európai Unioval kapcsolatos hírek megjelenése. Mivel Magyarország is EU tag, ezért a magyar emberek jóval érdekeltebbek lehetnek az EU állapotában, semmint a világ egy távoli pontján történő eseményben.

Megfigyelhető tendencia továbbá, hogy a híradások nagy része, hírportálok cikkei tele vannak katasztrófákról, terror cselekményekről, halál hírekről beszámoló hírekkel. Miért van ez? Ezek azok a hírek, melyekre az emberek felkapják a fejüket, hiszen ezek általában nem mindennapi események. Az állatkerben született pingvinnek is nagyon örülünk, de információ éhségünket nem biztos, hogy kielégítené ez a hír. Ezért figyelhető meg, hogy nemzetközi hírek közül is inkább az ilyen típusúak jutnak el a világ minden pontjára, nagyon kevés kivételről beszélhetünk, hiszen az emberek fogékonyabbak a katasztrófák iránt és valamely beteges módon ezzel jobban le lehet kötni figyelmüket.

2016. március 22., a brüsszeli terrortámadás napja. A hírrel tele van a sajtó, média. Erről hallhatunk a híradóban, internetes hírportálokon, olvashatunk róla napilapokban. Még akkor sem tudnánk elkerülni a hírt, ha akarnánk, még a közösségi médiában is ott van. A facebook üzenőfal tele van az ismerősök által megosztott cikkekkel és tartalmakkal, melyek a terrortámadás részleteiről tudósítanak. Ilyen nagy ereje van a globális tömegkommunikációnak. Egy több száz kilométerre fekvő országban történő hírről már pár órával megtörténtét követően tájékozódhatunk, csupán órák kérdése, hogy milyen újabb és újabb információt tudunk meg az ügyről. A párizsi terrortámadást követően a facebook lehetőséget biztosított felhasználóinak, hogy aki éppen Párizsban tartózkodott facebookon jelezhette ismerősei felé, hogy biztonságban van. Így a Budapesten tartózkodó édesanya is tudhatta, anélkül, hogy bármilyen érintkezésbe lépett volna gyermekével, hogy lánya biztonságban van.

Fontos jellemzője mindezeken felül a globális tömegkommunikációnak, hogy az információ általában a fejlettebb országoktól terjed a fejletlenebbek felé. Emiatt akár a magyar sajtó nagyon sok nemzetközi hírt külföldi médiumokból vesz át, ezeket fordítja át magyar nyelvre. Főleg az USA és Nyugat-Európa azok a régiók, amelyekből a magyar hírek is táplálkoznak és ha megfigyeljük nagyon sok ilyen hírrel találkozhatunk offline és online egyaránt. Ez azonban egy teljesen bevett és elfogadott gyakorlat, hiszen a teljes önellátás szinte lehetetlen. Ennyi és ilyen minőségű hír előállítása nem lenne lehetséges rövid időn belül, amely viszont veszélyeztetné, hogy mindig a legfrisebb hírek álljanak rendelkezésre. A médiának folyamatosan felkészültnek és tájékozottnak kell lennie és a mai fejlett tömegkommunikációs rendszerek között nem napokról, hanem órákról beszélünk.

Készítette: Kovács Dóra, Rigó Petra, Wippelhauser Anna

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.23. 22:15:54

Felgyorsult, rohanó világunkban a modern kor társadalmát az információéhség jellemzi. Minél több információt kapunk, annál többet tudunk a világról és ezzel nem elégszünk meg. Az emberi természetből adódóan kíváncsiságunk végtelen. A kapott információk közül szelektálunk óhatatlanul is. Ez egy nagyon érdekes aszimmetria, mivel minél többet szeretnénk tudni a világról, de figyelmünk sajnos korlátozott, agyunk nem képes végtelen mennyiségű információt befogadni és feldolgozni.
A tömegmédia hatalmas kihívás előtt áll napjainkban. Felkelteni a fogyasztók figyelmét nem egyszerű ilyen médiazajban. De nem elegendő felkelteni a figyelmet, nem ez a végső cél. Az emberek tudatába oly módon be kell férkőzni, hogy a tömegmédiából nyert információkra képesek legyenek emlékezni, akár hosszabb távon is tudatukban elraktározni. A tömegkommunikációból a társadalom sokat profitál, ugyanakkor rengeteg veszélyt is rejt. De kijelenthetjük, hogy a tömegkommunikáció nélkül modern korunkban már nem vagyunk képesek létezni. Annyira beépült mindennapjainkban, szerves részét képezi életünknek, hogy a tömegkommunikáció termékeit fogyasztjuk. A tömegkommunikáció szinte már létszükségletté vált.
Azt is kijelenthetjük, hogy az információ áramlásának már nincsen semmilyen akadálya, sem földrajzi, sem nyelvi, sem kommunikációs eszköz, vagyis csatorna. Nincs olyan nemzeteket, népcsoportokat érintő információ, esemény, amely rövid időn belül ne jelenne meg valamilyen formában. Napjainkban az értéket nem az információ jelenti önmagában, hanem az, hogy milyen gyorsan jutunk hozzá. A terjedési sebesség pedig rohamosan nő. Legtöbbször akarva – akaratlanul is szembe jönnek velünk a hírek. A legtöbb információ az interneten pillanatok alatt eljut hozzánk. Még arra sincs szükség, hogy folyamatosan az Index, az Origó vagy a 444.hu oldalait bújjuk, hiszen a nagy hírértékű események azonnal a Facebook üzenőfalainkon megjelennek, valamelyik ismerősünk megosztásának köszönhetően. Bármi is történik a világban szinte azonnal már mi is videofelvételt, képeket, hanganyagot kapunk. Ennek csak az információ éhségünk, valamint az erre fordítható energiánk szab határt. Már a legtöbb híradó is úgy hangzik el, hogy bővebb információ, további interjúkat a hírek internetes oldalán találhatnak. Ez is azt mutatja, hogy túl sok a hír, az információ és már alapvetően egy híradóba se fér bele minden, továbbá ez az oldal látogatottságát is növeli.
Ennek következtében elgondolkozhatunk azon is, hogy mennyire számít egy információ hírnek, minden fogyasztó számára mást és mást jelent egy információ hírértéke. Sajnos tapasztalhatjuk, hogy manapság a fogyasztók számára a rossz hírek az igazán fontosak, ezeket a tartalmú híreket mindig fogyasztottuk és mindig is fogjuk. A terrortámadások, a gyilkosságok, a családon belüli erőszak, mind olyan témák, amiktől mi, a hírek fogyasztói valójában rettegünk. Valószínűleg ezekre a hírekre a fogyasztóknak mindig lesz igényük. De ahogy mondani szokás, minden csoda csupán három napig tart. Tehát el kell gondolkoznunk azon is, hogy egy információnak meddig van valóban hírértéke. Egy, két, esetleg három napig? Egy témával meddig érdemes foglalkozni? A menekült kérdés kapcsán mindannyiunkban felmerülhet a kérdés, hogy ezzel a témával kapcsolatban még tudunk új információt kapni? Mennyire érdekes ez még számunkra? Vagy már kissé elavult?
Mindenesetre azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egy idő után, ha csak ugyanarról a témáról hallunk a híradásokban, a figyelmünk alábbhagy, rezisztenssé válunk a hírekre. A témával kapcsolatos mindenféle megnyilvánulást, információt kerüljük, mert mondhatni már lejárt lemez, számunkra többé már nem szolgáltat valós információt.

Készítették: Katsányi Lili, Kollár Zseraldina, Ostorházi Réka

Kommunikációs gyakorlat